Megvonják a támogatásokat a tarlóégető gazdáktól

Tavasztól minden földalapú támogatást elveszíthetnek azok a gazdák, akik felgyújtják területeiket

Várhatóan egy belső rendszabály-módosítással szigorítják majd a tarlóégetőkre vonatkozó szankciókat a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA), az intézkedés értelmében a gyújtogatáson ért gazdák elveszítenek minden támogatást az adott földterületre. A szigorítást Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár javasolta. „Van egyfajta szankciórendszer, de ez túl engedékeny, és nem éri el a célját, jelenleg többször kell tarlóégetésen fogni a gazdát ahhoz, hogy az adott területre járó támogatást elveszítse. Javaslatom arról szól – és valószínűleg elfogadásra is kerül –, hogy a gazda első tettenéréskor veszítse el a támogatást arra a területre” – nyilatkozta portálunknak Tánczos Barna.

A növényi maradványok elégetése az állandó gyepterületeken – a legelőkön, kaszálókon – nagyon káros, egyrészt a gyepterületre, de óriási kockázati tényező az erdőtüzek szempontjából is, a harmadik gond pedig az, hogy teljesen méltánytalan ez a típusú gazdálkodás azokkal szemben, akik tényleg megművelik, lekaszálják, lelegeltetik területeiket, hiszen akik ősszel vagy tavasszal leégetik a növényi maradványokat a gyepterületekről, azok is APIA-s támogatáshoz juthatnak – fejtette ki a mezőgazdasági államtitkár.

A tarlóégetések visszaszorítása érdekében a héten egy megállapodás jön létre a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA) a környezetvédelmi őrség, valamint a sürgősségi esetek felügyelősége (ISU) között.

A támogatások megvonására vonatkozó büntetés szigorításához mindössze az APIA belső rendszabályzatának módosítására van szükség, nem kell törvényt vagy kormányhatározatot módosítani. A szigorítás várhatóan tavasszal lép majd életbe – tájékoztatott Tánczos Barna.

Nagyon nehéz bizonyítani

Mint megtudtuk, a vonatkozó szabályozás szigorítására szükség van, ugyanis Hargita megyében még nem volt rá példa, hogy tarlóégetés miatt APIA-s támogatást vontak volna meg valakitől. A legfőbb gond azonban nem a többszöri tettenéréssel, hanem azzal van, hogy nagyon nehéz bizonyítani, ki gyújtotta fel az adott földterületet – tudtuk meg Tokos Attilától, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség tanácsosától. Egy tarlóégetést nem lehet észrevétlenül elvégezni, ám hiába látszik már távolról is a füst és a lángok, egy ellenőrzés során voltaképpen csak akkor lehet bizonyítani a gyújtogatást, ha a tarlóégetőt egy gyújtóval kezében, a helyszínen, tűzgyújtás közben érik tetten – közölte Tokos Attila, akitől azt is megtudtuk, hogy tarlóégetés miatt Hargita megyében még nem történt támogatásmegvonás.

Egyébként a kaszálók és legelők felégetéséért nem csak az APIA büntethet, a környezetvédelmi őrség is tekintélyes bírságot szabhat ki a gyújtogatóra, és a tűzoltóság, valamint a polgármesteri hivatalok is végezhetnek ilyen jellegű ellenőrzéseket, ám az összes hatóság és intézmény számára gondot jelent a gyújtogatás tényének bizonyítása, illetve a tettenérés.

Beigazolódott a veszélye

A mezőgazdasági területek felégetésének veszélyét jól bizonyítja Kadicsfalva végében bekövetkezett október 27-ei, Rez-tetői tűzeset is, amely szintén egy kaszáló felgyújtásának következménye volt. A terület gazdája a tűz segítségével szerette volna megtisztítani földjét, ám a szél miatt a tűz gyorsan átterjedt a környező kaszálókra, majd a közeli erdő is lángra kapott. A hatalmas tűz eloltásába a tűzoltóság mellett a kerekerdői hegyivadász alakulat katonáit is be kellett vonni, sőt civilek, erdészek és vadászok is részt vettek az öt hektáron pusztító lángok kioltásában. Összesen egy hektárnyi erdőben kellett tarvágást végezni a tűz következtében, a keletkezett kár értéke 6291 lej. Az udvarhelyi ügyészség rongálás vádjával indított eljárást a kaszáló felgyújtója ellen, aki tettéért 3 hónaptól 6 évig terjedő börtönbüntetést és pénzbírságot kaphat.