A háromszázéves szentábrahámi kúria egy hektáros kertjét jobbról az Ingpatak, balról pedig a Gagy-pataka öleli közre: a felújított kúria most családi ház, mögötte terül el az illatozó, sokszínű gyógynövényes kert. „Nagyon különleges mikroklímája van ennek a kis félszigetnek, és értelemszerűen nagyon jó a vízellátása, ennek köszönhetjük, hogy ilyen jól fejlődnek itt a növények” – magyarázta Csíki Emese, a kert kialakítója, gondozója. A csíkszeredai származású, kétgyermekes anya évekig Budapesten dolgozott egy emberjogi szervezetnél, bevallása szerint akkor kevésbé érdekelték a gyógynövények. „Szívesen kortyolgattam gyermekként édesanyám gyógynövényteáit, de soha nem gondoltam, hogy gyógynövénytermesztéssel foglalkozhatnék” – árulta el.

A szentábrahámi Fábián Béla bácsi tulajdonában lévő kúriát először 2003-ban látta, akkor még semmi pénzért sem kellett volna neki, jegyezte meg. „A korábbi tulajdonos beleöregedett és belebetegedett a bennvaló fenntartásába, aztán az ingatlant a régi rendszerben államosították, szörnyű állapotba került, akárcsak a mellette lévő malom épülete. Az ingatlant holland párommal közösen vásároltuk meg, és 2006-ban költöztünk is, elsődlegesen azzal a céllal, hogy rendbe tegyük a kúriát, majd a régi malom épületét” – mesélte Csíki Emese. Időközben azonban kiderült, hogy nemcsak a kúria felújítása vár az asszonyra és fiaira feladatként: 2012-ben, miután párja hirtelen elhunyt, az általa létrehozott kert a család fennmaradó tagjaira marad. Nagy szeretettel vették a feladatot – jegyezte meg a gyógynövényes kert asszonya –, akkor azonban még nem tudták, mekkora fába vágták a fejszéjüket. A kúriában időközben családi házat alakítottak ki, a malomépület azonban továbbra is felújításra vár: előbb viszont arra koncentráltak, hogy a gyógynövényes és fűszerkertből olyan vállalkozást építsenek fel, amelyből a család megél.

„Sáfránnyal kezdtük, hiszen páromnak az volt a terve, hogy sáfrányültetvényt hozunk létre Erdélyben. A sáfránytermesztés nagy közösségi munkát igényel, hiszen a sáfrányok pici porzóit kézzel szedik ki az asszonyok, rengeteg munka van vele. Azokban az országokban, ahol működik a sáfránytermesztés, csodálatos közösségek épülnek fel a sáfrányföldek mellé. Nekünk ez volt az elképzelésünk, úgyhogy az egész kert be volt ültetve sáfránnyal” – elevenítette fel a házigazda. A sáfrány tavasszal bontja levelét, nyárára teljesen elszárad, és októberben, amikor már minden növény elpusztult, elkezd virágozni. „Ez lényegében azt jelenti, hogy egész nyáron nem lehet tudni, merre tartanak a növények: csak a sorokból tudtunk következtetni, hogy hol kell kapálni. A sáfrány végül abszolút nem bírta a klímát, és mi sem bírtuk a gyom irtását. Nem tudtuk elérni, hogy a sáfránytermesztés bio módon jól működjön, úgyhogy felmondtunk vele. Innen kezdődött a fűszeres gondolat” – magyarázta.

A kertben jelenleg száznál is több növény van, beleértve mindent, ami akár vadon is megterem a területen. „Az akác és a bodza például vadon terem, de ezek virágait, illetve a bodza gyümölcsét is begyűjtjük, és a teákba tesszük. Olyan növények is vannak, amelyekből kevés van. Ilyen például a muskotályzsálya, ami most dísze a kertnek, de nem tervezem nagyobb mennyiségben termeszteni” – sorolta a házigazda. Gyümölcsfák és -bokrok is tarkítják a kertet, termésük aszalva szintén a különleges teakeverékekbe kerül.

„Azon kívül, hogy megélünk a gyógynövényes kertből, azt is eldöntöttük, hogy a lehető legjobb minőségű teákat és termékeket szeretnénk piacra dobni. Nem szeretnénk átlagosak lenni, hisz ha már csinálunk valamit, akkor legyünk azon a területen nagyon jók” – hangsúlyozza Csíki Emese. A gyógynövényes kertben tehát kizárólag kézműves szálas teák készülnek.

Megnyitják a kapukat
A bevált trükköket, a tapasztalatokat és a megélt tudást meg is kell osztani – valójában ez szülte a nyílt hétvége ötletét. „Korábbi években januárban tartottunk találkozót volt egyetemi osztálytársaimmal, ám a folyamatosan bekapcsolódó ismerősökkel, barátokkal már kinőttük a házat. Így idén először külön tartottuk a találkozót, és Emese napjára megnyitjuk a nagyközönség előtt is a gyógynövényes kert kapuit” – magyarázta a gyógynövénytermesztő. A nyílt hétvége július 4-én, szombaton kezdődik Balla Ede Kertész leszek – gondolatok kertről, rendről, természetről című előadásával, majd ezt a növénytermesztésben jártas szakemberek találkozója követi. Vasárnap 10 órától várják a Keresztúr környéki látogatókat, délben pedig a szentábrahámi gyógynövényes kert termékeinek forgalmazóit. Egyébként mindkét nap 10-től délután 6 óráig kertlátogatáson lehet részt venni, melyet teakóstoló és beszélgetés követ.

A teljes riport az Udvarhelyi Híradó július 2-án, csütörtökön megjelent lapszámában olvasható.