Lecsaptak a komposztálóládákra

Az első két komposztálóláda elemeit Istók Lajos hétfőn szállította ki és illesztette össze az igénylők kertjeiben. Közben praktikus tanácsokkal látta el a jövőbeni felhasználókat, majd átadott nekik egy, a szakszerű komposztálásról szóló tájékoztatót. A ládákat alkotó lécek közötti rések megfelelő szellőzést biztosítanak a növényi részek bomlási folyamatához. Az alkalmatosságoknak nincs tetejük, sem aljuk: a komposztálás során keletkező folyadéknak el kell szivárognia. A zöld hulladék alá ajánlatos régi tégla- vagy cserépdarabokat, illetve nagyobb méretű kavicsokat helyezni, valamint lefödni olyan módon, hogy a nagyobb mennyiségű csapadéktól és a nap szárító hatásától védje a komposztálódó anyagot, de azt ne zárja el légmentesen.

Örökölt természetvédelem

A hétfőn kihelyezett ládák a Mező és a Homoród utcába kerültek. Bán Ilona, az egyik felhasználó elmondta: családjában nagy hagyománya van a kertészkedésnek. A vidéki származású nyugdíjas tanítónő két kertet gondoz: egyet Székelyudvarhelyen, egyet pedig Homoródon. Pedagógusi munkája során a városi gyerekeket előszeretettel tanította, tanítja az állatok, növények szeretetére is. Régóta szeretett volna már egy ilyen ládát, erről a lehetőségről pénteki lapszámunkból értesült. Nagyszüleitől, szüleitől megtanulta, de szakkönyvekből és az interneten is informálódott a kertészkedés témakörében. „Ebben nőttem fel: anyai nagyapámnak Boldogfalván csodálatos gyümölcsöskertje volt. Minket arra nevelt, hogy ősszel az összesodródott faleveleket fölszedjük, s mert a köztük található kártevők tavasszal elszaporodtak volna, el kellett égetni. Télen a trágyalevet a gyümölcsfák felásott gyűrűjére hordtuk, hogy a hólével bekerüljön a talajba. Sokféle szerves anyagot tettünk a trágya közé, hogy táplálja a növényeket” – mondta el a pedagógus. Véleménye szerint a székelységet meg kell tanítani a zöld hulladék hasznosítására: nyugaton jóval előttünk járnak a biogazdálkodásban. „Ráz a hideg, amikor látom, hogy a növényi szárakat kidobják” – vallotta be.

A másik ládát mostantól Kiss Gábor használja. Kismértékben eddig is foglalkozott komposztálással, s most – az Udvarhelyi Híradót olvasva – úgy döntött, kihasználja az alapítvány által felkínált lehetőséget. Kizárólag természetes módon gazdálkodik egy tizenkét áras területen: ezen megterem a szőlő és más gyümölcsök, zöldségek is, de főként virágokat ültet. Akad tehát, amivel megtöltheti a faládát, amely igény szerint tovább építhető.

Nyugaton már bevált

A Pro Life Alapítvány a városi önkormányzathoz adott le környezetvédelmi pályázatot, azzal a céllal, hogy a komposztálást népszerűsítse. Szórólapokon, plakátokon is tájékoztatnak a technológia alkalmazásának fontosságáról, és tíz, kimondottan erre a célra készített ládát bocsátanak díjmentesen az udvarhelyiek rendelkezésére. A ládák kiosztása ősszel a legidőszerűbb, mivel ilyenkor gyűl össze a legtöbb felhasználható növényi hulladék – tájékoztatott Istók Lajos. Mint elmondta, a hatalmas érdeklődésre való tekintettel jövőre is megszerveznék az akciót. A projekt összértéke négyezer lej, amelyhez az önkormányzat 3600 lejjel járul hozzá.

Dobai-Pataky Virág, a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályának vezetője elmondta, nyugaton már elterjedt a komposztálás, csak nálunk csodálkoznak azon, hogy ilyen lehetőség is van. Véleménye szerint az emberek nincsenek tisztában a technológia hatékonyságával, pozitívumaival. Mindeddig nem szerveztek ilyen típusú kezdeményezést, de ha a Pro Life Alapítvány programja sikerrel jár, a jövőben sem zárkóznak el annak támogatásától, ugyanis az egy hatalmas lépés lehet a környezetvédelem terén. Amellett, hogy a növénytermesztésre jó hatással van, a komposztálással a hulladékmennyiség is jelentősen csökkenne – vélte.

A hulladékmennyiség több mint fele felhasználható

Az előbbieket megerősítve Pálhegyi Zoltán, az AVE Hargita Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a város háztartásaiból származó hulladék 52 százaléka szerves eredetű, amely felhasználható lenne. A cég évek óta forgalmaz műanyagból készült komposztálóládákat, ám mindeddig nem sokan vásároltak tőlük: idén mindössze tízet adtak el. Két méretben árusítanak tárolókat: a 400 literes áfa nélkül 55,56 euróba, az 1000 literes 95,56 euróba kerül. Az emberek egy része saját kezűleg készít ilyen ládát, de Székelyudvarhelyen még így is legfeljebb száz háztartásban figyelnek oda a növényi hulladékok hasznosítására. Pálhegyi kiemelte, a tárolók szétosztása még nem garantálja, hogy a tulajdonosok alkalmazzák is a módszert, ugyanis a szemétszállítási díj nálunk nem mennyiségalapú. Ha az elszállítandó hulladékmennyiségnek megfelelően határoznák meg az árakat, bizonyára többen döntenének a komposztálás mellett, de feltehetően többen csalnának is, hogy kevesebbet kelljen fizetniük – vélte.