Közösségekre építkezik a székely jövő

A Természeti értékeink – közösségünk jövője című konferencia megnyitóján Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány regionális igazgatója köszöntötte a részvevőket. A következő előadásokon elhangzó közösség kifejezés többszöri használata tudatos – mondta el portálunknak Orbán Árpád –, hisz a Székelygyümölcs kezdeményezés nem egyéneket, hanem vidéki közösségeket szólít meg. „Az egyéneket el tudja nyomni a globalizált társadalom, a közösségeket viszont nehezebben, hisz a közös értékrendre építkező csoportok támogatják egymást. Ha csak a helyi termékeket előállító családokat, egyéneket szólítanánk meg, és nem az egész közösséget, akkor a gazdák, gazdasszonyok egy idő után feladnák, elfáradnának, és nem lenne meg az a háttértámogatás, hogy ezt érdemes csinálni. Ha a közösségben egy tag elbizonytalanodik, akkor van, aki támogassa” – magyarázta. Egyébként Orbán Árpád úgy véli, hogy a közösségi gazdaság a szülőföldön való megmaradás egyik kulcsa is egyben. „Jelenleg egy falu úgy tud részt venni a fesztiválon, hogy a helybéliek megtanultak együttműködni, közösen dolgozni, együtt örülni, akár veszekedni. Ha helyben nincs közösség, akkor az egyén máshol fogja keresni a megélhetést, a gazdák elvándorolnak, üresen maradnak a házak, megműveletlenül a földek és gondozatlanul a gyümölcsösök. Végül pedig az élet is eltávozik az illető faluból” – jegyezte meg.

A délutánig tartó előadások különböző megközelítésből tárgyalták az ember és a természet közötti kapcsolatot, gyakorlati útmutatót biztosítva arról, hogyan lehet fel- és nem kihasználni természeti értékeinket. A szakmai beszélgetések azt a célt szolgálták, hogy a neves kül- és belföldi szervezetek, előadók – Kolumbán Gábor, Florin Baci, Sztolyka Zoltán, Bányász József, Cristian Baciu, Pop Emil, Vajda Lajos és Munkácsy Béla – megoszthassák sikertörténeteiket, tapasztalataikat a részt vevő udvarhelyszéki gazdákkal.

Az önfenntartó közösség kiváló anyaországi példája Rozsály: a Szatmárnémetitől 17 kilométerre fekvő, 811 fős település jelentős földterülettel rendelkezik, melyet a helybéliek maguk művelnek meg, továbbá állattenyésztéssel, valamint beton- és térkőgyártással is foglalkoznak. „A lakosság közel fele aktív tagja a közösségi életnek, melyet úgy szervezünk meg, hogy mindenki azzal foglalkozzon, amit szeret, amihez ért” – magyarázta Sztolyka Zoltán, Rozsály polgármestere. Egyébként a határ menti település nemcsak önellátó, hanem több szociális programot is alkalmaz: a helyi romákat földjeik megművelésére tanítja, szociális fürdőt működtet, illetve kedvezményes áron biztosít tűzifát a lakosságnak. „Manapság népszerű pszichológushoz járni. Meggyőződésem, hogy annak az embernek, aki pszichológushoz jár, nincs barátja, nem tartozik semmilyen közösséghez” – tette hozzá végül Sztolyka Zoltán. Egyébként a konferencia alkalmával kiállításra került a 2011-es, a Malomfalvi Falufejlesztő Egyesület rendezte nyikómalomfalvi fotótábor anyaga is. A táborban kilenc vendég fényképész serénykedett, hogy a még megmaradt örökséget és a falu mindennapjait lencsevégre kapja, így átmentse az utókornak.

A nemzetközi konferencia délután szekcióülésekkel folytatódott a fenntartható energiagazdálkodás és a közösségi erőforrások, illetve vidéki vállalkozások témakörében. „Kolozsvári kollégáink is részt vettek a konferencián, ők a Mezőségen egy, a Székelygyümölcshöz hasonló projektben gondolkodnak. Ezeket a modelleket egy az egyben nagyon nehéz követni, mert mindig a helyi értékekre, a helyi sajátosságokra, kultúrára épülnek. Érték viszont mindenhol van, a létező, kidolgozott projekteket kell a helyi viszonyoknak megfelelően átszabni. Vissza kell adni a hitet és a reményt, de nem az egyéneknek, hanem a közösségeknek, hisz reális változásra csupán így van lehetőség” – magyarázta az előadássorozat apropóján Orbán Árpád.

Péntekre Természeti örökségünk – közösségünk jövője címmel szerveztek tanulmányi kirándulást a konferencia betetőzéseként. A részvevők felkeresik Székelyderzset a Homoród-Rika-Keresztúr Leader-térség és a világörökség részét képező derzsi unitárius vártemplom bemutatása céljából, illetve megtekintik A szalonna útja című kisfilmet. Farcádon az ún. gyümölcsút és a legelőkön, erdőszéleken termő gyümölcsfa vadalanyok bemutatását tervezik, míg Farkaslakán az ottani gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát tekintik meg, egybekötve a Hagyományaink Gyümölcsei – Frutrad projekt bemutatásával.