Fotó: Pál Árpád
A körforgalmak használatára vonatkozó szabályok sokakban zavart és félreértést keltenek Székelyudvarhelyen. Talán az autós szabálytalanságok is ezekben a csomópontokban a leggyakoribbak, noha a szakemberek szerint viszonylag egyszerű, irányított útkereszteződések a körforgalmak. Mikor és hogyan kell jelezni? Ki köteles elsőbbséget adni? Mit írnak elő a törvények? Ezekről beszélgettünk sofőroktatóval és az udvarhelyi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjével.
2016. július 29., 14:062016. július 29., 14:06
A körforgalmat szabálytalanul használók sok bosszúságot és feszültséget okoznak a közlekedésben. Ehhez azonban – a szakemberek szerint – hozzájárul az is, hogy hiányosak, illetve nem egyértelműek a közlekedési szabályozások a körforgalmak esetében.
A körforgalomban való közlekedés nincs megfelelően szabályozva, használatára különböző törvénycikkelyekből kell összeollózni a tananyagot, ráadásul maguk a körforgalmak sem mindig szabványosan vannak megépítve – magyarázta Turáni Magda, a székelyudvarhelyi Turáni M&B Autó-Motor Iskola társvezetője és oktatója. Székelyudvarhely legújabb körforgalmának egyik része például kétsávos, de olyan ki- és bejáratai is vannak, amelyek egysávosak – fűzte hozzá példaként. Kijelentette, a vonatkozó törvények nem térnek ki arra, hogy miként jelezzenek az autóvezetők a körforgalomban, ám a szabályozások minden irány- és sávváltási szándék jelzését kötelezik. „Nem foglalkozik a törvény kimondottan a körforgalommal, és amely szabályozás igen, az is értelmezési bonyodalmakhoz vezet” – fogalmazott.
Például sehol sem írja a törvényben, hogy a körforgalomba betérő autóvezetőnek jeleznie kellene szándékát, pusztán a körforgalom elhagyását kell jelezni azért, mert irányt váltunk. „Tanítványaimnak ettől függetlenül javaslom, hogy bemenetkor is jelezzenek, ha a behajtás utáni első kijáraton akarnak kijutni az irányított útkereszteződésből, ugyanis így nem zavarnak össze senkit” – magyarázta a szakember.
A körforgalomba betérő autóvezető elsőbbséget kell adjon a már a körforgalomban lévőknek, írja a törvény. Ám ha kétsávos körforgalomról van szó, a belső sávon közlekedő nemcsak a körforgalom elhagyását kell jelezze, hanem a sávváltást is, és elsőbbséget kell adjon a külső sávon közlekedőnek, aki továbbmenne a következő kijáratig. A törvény ebben az esetben sem szabályozza világosan, hogyan kell közlekedni, ugyanis az előírás az, hogy minden, a körforgalomban már benn lévő jármű elsőbbséget élvez” – fogalmazott Turáni. Úgy véli azonban, hogy a meglévő szabályok betartása, egy kevés jóindulat és előzékenység sokakat megóvhat a fölösleges bosszúságtól, és baleseteket is megelőzhet.
A témában Constantin Agachét, a székelyudvarhelyi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjét is megkérdeztük. Agache szükségesnek érzi, hogy a szabálytalanságok miatt a közeljövőben ellenőrzéssorozatot indítsanak a város körforgalmainál, amelyen nem fognak büntetni, csak felhívják az autósok figyelmét a körforgalmak helyes használatára. A közlekedésrendészet jövő hónapra tervezi az említett ellenőrzéseket.
„A körforgalom egy irányított útkereszteződés, amelyben egyirányú a forgalom. Bemenetkor nem kell jelezni – mert csak egy irányban haladhat a jármű –, viszont a körforgalom elhagyásának szándékát igen. Sokan ezt nem tudják megtanulni, még mindig látunk olyan autóvezetőt, aki balra jelez, amikor bemegy a körforgalomba, és egyáltalán nem jelzi szándékát, amikor kihajt belőle. A betérő jármű elsőbbséget kell adjon a már bent lévőknek” – magyarázta a rendőr.
Napi szinten okoz nehézséget a közlekedés Székelyudvarhelyen, ahol több utcában is zajlanak a nagy mobilitási projekt munkálatai: aszfaltozások, zöldövezetek kialakítása, közműcserék és kátyúzások formálják át a várost.
Lemondásra szólította fel hétfőn este a Salrom vállalat vezérigazgatóját a parajdi helyzetről tartott parlamenti meghallgatások után a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu.
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
Június 11-én volt negyvenhárom éve annak a tragikus robbanásnak, amely két ember halálát okozta a székelyudvarhelyi Matricagyár öntödéjében. Az ügy máig feltáratlan körülményei miatt indult a kutatás.
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
szóljon hozzá!