Könyvbemutatóval ünnepelt a Pallas-Akadémia Könyvkiadó

A magyar kultúra napján, januárban kezdődött el az a könyvbemutató-sorozat, mely szerdán Székelyudvarhelyre is elhozta a kiadóház három szerzőjét: a városi könyvtárban tartott eseményen Sarány István szerkesztő faggatta a szerzőket. A fennállásának huszadik évét ünneplő Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyébként az évforduló alkalmából tizenöt könyvtárat ajándékozott meg egy-egy ötven kötetből álló csomaggal, az értékes adományt szerdán Szabó Károly, az udvarhelyi városi téka igazgatója vette át.

A lélektan csak félig tudomány, hisz fele művészet, mondta el bemutatkozó beszédében Albert Ildikó, akinek Örökzöld tabuk című kötete idén jelent meg a Pallas-Akadémia kiadásában. A kötet, amely a Csíki Hírlapban megjelent cikkek kibővítésével született, egy olyan pszichológiai indíttatású mű, mely nem kifejezetten szakkönyv. „A 21. században is sok a tabu, hisz egyre nehezebben tájékozódunk a világban. Sokszor mi magunk alkotunk tabukat” – magyarázta Albert Ildikó.

Folytatásként Ambrus Tünde történelmi-földrajzi vonatkozású Székely falutízesek című kötetét ismertette. A szerző doktori disszertációja alapján kiadott kötetében a sajátos székely településrendszer, a tízesek múltját, a jelenben fellelhető nyomait vizsgálja. „A tízes falurész nemcsak területbeli egységet jelent, hanem az adott közösség társadalmi-gazdasági tevékenységének keretét is. A természeti, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szférák ötvöződése” – fejtette ki a szerző, aki a falutízeseket a műszaki és a társadalmi berendezkedés egy hagyományos, főként a Székelyföldre jellemző struktúrájának tekinti.

Az esemény harmadik meghívottja Balázs Lajos volt, aki ezúttal a székelység rituális szimbólumairól beszélt, óhatatlanul is vissza-visszatérve saját szakterületére, a csíkszentdomokosi szokásvilág jellegzetességeire. „Nincsen nekünk Homéroszunk vagy Kalevalánk, de van szokásvilágunk, a szokásaink pedig a mi alkotmányunkat, a mi alaptörvényeinket képezik. A szokásainkban megjelenő rituális szimbólumok – a gyertya, a fenyőfa, a székely kapu, a nemzet kenyere vagy a kolozsvári Mátyás-szobor – hozzájárulnak az emberi sorsfordulat megvalósításához” – mondta el a szerző.

A két évtizede alapított Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában több mint ötszáz kötet jelent meg, az elkövetkezőkben Egyed Ákos A székelyek rövid története című munkájának második része fog megjelenni.