
Fotó: Thomas Campean
Várakozáson felül teljesített ebben az évben a parajdi sóbánya, Seprődi Zoltán bányaigazgató szerint háromszorosára nőtt a profit a tavalyi évhez képest. Az Országos Útügyi Igazgatóság idén több sót rendelt a bányától, ez is hozzájárult a nyereség növekedéséhez.
2013. december 04., 19:062013. december 04., 19:06
2013. december 04., 20:562013. december 04., 20:56
„Tavaly ilyenkor másfél millió lej profitunk volt, most pedig négy és fél millió. Ehhez egyebek közt az is hozzájárult, hogy nagyobb mennyiségű sót küldtünk ki az utakra” – tájékoztatta lapunkat Seprődi Zoltán, a parajdi bányavállalat igazgatója.
Az igazgató elmondta, a rendszerváltás óta idén rendelték a legtöbb sót. 1989 előtt kötelező volt mindenkinek elfogadnia azt a sómennyiséget, amit a bánya kiküldött, ezzel magyarázhatók a nagy számok. „Vannak tartalékaink, és csupán szervezés kérdése, hogy milyen ütemben termeljük ki a megfelelő mennyiséget. Olyan esztendőnk is volt, hogy egész év alatt 56 ezer tonnát termeltünk ki, idén csak októberben 27 ezer tonnát adtunk el. Ezek az arányok” – mondta a bánya vezetője.
A szerződések megkötését az országos bányaigazgatóság Bukarestben bonyolította le, megkötötte a szerződéseket az Országos Útügyi Igazgatósággal 400 ezer tonna sóra. Tavaly csupán 250 ezer tonna sót igényeltek az utak sózására, idén pedig azért nőtt meg ennek száma, mivel megváltoztatták a receptet: hatvan százalék sóval és negyven százalék homokkal szórják az utakat.
Seprődi szerint a sónak az a hátránya, hogy olcsó termék, és súlya miatt nehezen szállítható. Szinte annyiba kerül a szállítása, mint a kitermelése. A só harmincöt százalékát a bánya szállította ki, a többit pedig az útügy vállalta magára. „Ha a nemzetközi piacot nézzük, sóból több ország is jól áll. Mi Magyarországot látjuk el, és szállítunk Szerbiába is, de sok tengeri só érkezik Európába Egyiptomból és Tunéziából, amelyet nagyon egyszerűen állítanak elő, így olcsóbb is” – véli az igazgató.
Nem árt a só az aszfaltnak
Tévhit, hogy a só rontja az aszfalt minőségét, inkább arról van szó, hogy a só feloldja a jeget, és ha gyenge az aszfalt felületkezelése, nem megfelelő a koptatóréteg, akkor a víz bemegy a mikrorepedésekbe, éjszaka megfagy, és szétfeszíti az aszfaltot.
„Ellenpéldának a parajdi sóbánya udvarát hoznám fel, amelyet 2005-ben aszfaltoztunk le, és egyetlen kátyú sincs rajta, pedig folyamatosan érintkezik a sóval. Külföldön például az autópályákra nem szabad homokot szórni, csupán tiszta sóval hintik be.”
Éhgyomorral nem mehetnek le a föld alá
A föld alatt nyolcvanöten dolgoznak, a sóbánya alkalmazásában összesen 160-an vannak. „Van a kitermelő, feldolgozó és karbantartó részleg, és sajnos nálunk a legkevesebb százalékban az adminisztratív személyzet” – mondta el az igazgató, aki szerint eléggé nehéz összefogni a vállalatot.
Mester Károly huszonegy éve dolgozik a parajdi bányában. A bányászok négy műszakban dolgoznak, hatórás munkaidőben.
„Én mindig délelőtt dolgozom, munka előtt rendszerint kétfogásos ételt fogyasztunk el. A bányatörvény előírja, hogy addig nem mehetünk le a termelésbe, amíg nem ettünk, hiszen ha valami baj történik, akkor tovább bírja az ember” – mondja a 43 éves férfi.
A bányászok 45 éves korukban 20 évnyi munkavégzés után vonulhatnak nyugdíjba. A parajdi sóbányánál egy bányász fizetése 1500–1800 lej között mozog, beosztásától függően. A sókitermelés teljes mértékben gépesített, rakodóautók hozzák fel a sót egy bizonyos pontig, onnan pedig lifttel és autókkal szállítják a felszínre.
Mester Károly szerint veszélyes munka, hiszen bármikor történhet előre nem látható baleset. „Folyamatosan ellenőrzik a bánya biztonságát, néhány bányásznak az a feladata, hogy gépekkel lefaragja azt a sóréteget, amely meglazult.”
Jövőre fürödhetünk a parajdi strandon
A parajdi strand körül zajló munkálatok jó iramban folynak, sikerült kiönteniük a medencéket, az építmény elkészült, jelenleg a benti víz- és villanyhálózat szerelése zajlik. Seprődi Zoltán igazgató szerint az új fürdőhely építése nyolcvan százalékban elkészült, 2014. április 30-án adja át a kivitelező cég a munkálatokat, ami azt jelenti, hogy szezonra megnyitja kapuit a fürdő a látogatók előtt.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
Új tagot fog nevesíteni a Székelyudvarhelyért Párt a helyi önkormányzati képviselő-testületbe, miután korábbi tanácsosuk, Élthes Előd Etele tavaly iktatta lemondását. Az új személy kilétéről Gálfi Árpádot, a párt elnökét is faggattuk.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
szóljon hozzá!