Karácsonyi vásár: ha lesz fűtött sátor, lesz közönség is

A székelyudvarhelyi cserkészek hozták el és adták át péntek délután Orbán Árpád alpolgármesternek a bécsi lángosztó ünnepségen mécsesbe zárt betlehemi lángot – ezzel hivatalosan is kezdetét vette az idei karácsonyi vásár. A megnyitó előtt, akár a korábbi években, a helyi napközik és iskolák növendékei a város két nagyobb parkjába kihelyezett fenyőket karácsonyi díszbe öltöztették. A kora délutáni órákban a napsütés valamelyest enyhítette a fagyot, azonban az iskolások és óvodások előadásait követő esti koncerten nemcsak Takács Nikolas, hanem csikorgó hideg is várta a közönséget. Valószínűleg ez volt az egyik oka annak, hogy körülbelül háromszáz hallgatója volt a sztárfellépőnek, azonban a fellépés után legalább hetvenen várták türelmesen az autogramot és a közös fotózkodást. A ferences templomban a Voce Vita vokálkvartett karácsonyi koncertjén is alig voltak többen száznál.

A szombat déli Bóbita-gyerekkoncert is kevés érdeklődőt vonzott, de a jelenlévők kortól függetlenül jól szórakoztak a frappáns előadáson. Délután a gyerekek télikabátban és síkesztyűben táncoltak a nagyszínpadon, az esti koncerten fellépő nyugdíjasok és pallós diákok közös kórusát is többnyire a családtagok hallgatták. Az egyik apuka szerint akkor lesznek többen, amikor fűtött sátorba húzódhat a közönség.

Vasárnap reggeltől szakmai zsűri előtt Jézus születését bemutató drámajátékukat adták elő a székelyföldi betlehemes csoportok. Ez a találkozó nem verseny, hanem az ismerkedésről, együttlétről szól, a zsűri csupán a feldolgozás hitelességét vizsgálja. A közönség harmadik éve a szalmaházban csodálhatta meg néhányuk előadását. A nagyszínpadon mezőségi pásztorjátékot adtak elő a Benedek Elek Pedagógiai Líceum és a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium diákjai, majd Faluvégi Chripkó Krisztina lépett fel. Késő délután a volt Stúdió moziban a Léda Tánctanoda balerinái mutatták be karácsonyi gálaműsorukat.

Vásárosok kínálata

„Az első napokban csak szimatolják a portékát, az utolsó két-három nap vásárolnak inkább” – a vásárosok többéves tapasztalata most is beigazolódott. Az ennivaló fogyott legjobban: sorban álltak a lángosért, kürtősért, a forró tea és bor is vonzotta az átfázott sétálókat, ugyanakkor a sajt- és húskészítmények előállítói is elégedettek voltak az eladással. A mézet is vették rendesen, azonban az ajándéktárgyakat, karácsonyi dekorációkat a legtöbb helyen csak nézegették. A felhozatal nagyon sokszínű, és a szokványosak mellett újszerű, különleges darabokat is fellelhetünk. Van itt szinte minden – nemezcipellők és női kalapok, nem messze tőlük kemencében sült, téliesre díszített mézes kalácsok kelletik magukat. Kicsit odébb levendulaillat csalogat, vele szemben könyvek ígérnek ismeretlen kalandokat. Égetett gyurmával díszített használati tárgyak, egyedi ékszerek, natúr kozmetikumok, festett csecsebecsetartók, fa- és csontfaragványok, rézből kalapált érdekességek, alpaka csanak (egykori ivóeszköz), fajáték, népi gyerekruha, kötöttáru, mindenféle anyagból és technikával készített karácsonyi dekorációk – hogy csak egy részét említsük annak a sokféleségnek, amivel találkozhattak a főtéren sétálók a hétvégén, és amelyeket péntek késő délutánig megcsodálhatnak és megvásárolhatnak.

Melegednek, ahogy tudnak

A faházikókba elektromos melegítőt vittek a kiállítók, némelyikbe kettőt-hármat is, és lehetőség szerint az ablaknyílásokat is beszűkítették fóliacsíkokkal, csak így bírják elviselni az egész napos dermesztő hideget. Mivel nem mindenkinek jutott házikó, sokuknak a hónap végi termékvásárokon használatos sátorban kell kihúzniuk a hetet, esetenként ezekbe is visznek melegítőt. Sűrűn váltják egymást, és a közeli cukrászdában igyekeznek kissé felmelegíteni magukat.

A mesevonat ezúttal is nagy népszerűségnek örvendett a gyerekek körében, akiket nem zavart, hogy a rövid, zötykölődős körúton megfázik kezük-lábuk, sokuk ismétlő túráért alkudozott szüleivel.