Jóváhagyás előtt a Natura 2000-es területek menedzsmenttervei

Már felterjesztették a környezetvédelmi minisztériumhoz a tizennyolc Hargita megyei Natura 2000-es terület elkészült, illetve véglegesített kezelési tervét. A következő időszakban a szaktárca minisztériumi rendelettel léptetheti életbe az abban foglaltakat. A korábban kijelölt huszonöt természetvédelmi területből a gondnokkal rendelkező tizennyolcnak készült el idén a kezelési terve uniós pályázati pénzből – ismertette a jelenlegi helyzetet Both József. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa hozzátette, a megyében lévő területek esetében intézményüknek kellett lebonyolítani a szakvéleményezést, a tervekre vonatkozó engedélyeztetési eljárást.

„Voltak ugyan hiányosságok a tervekben, azokat kiegészíttettük, most már a minisztériumban vannak az ügycsomók. Egyedüli kivétel a Nagy-Hagymás, illetve a hozzátartozó Natura 2000-es területek, esetükben nemrég járt le a meghallgatás, és a napokban küldik el a tervet az országos intézményhez” – jegyezte meg az illetékes. Kérdésünkre, hogy milyen problémák adódtak a tervekkel kapcsolatban, elmondta, egyaránt akadtak formai és tartalmi hibák is, de mivel azokat időben jelezték, volt idő a javításokra. Jellemző volt, hogy olyan élőhelyeket, illetve fajokat nem találtak, amelyek az eredeti adatlapokon szerepeltek. Ugyanakkor volt arra is példa, hogy új fajokat vettek számba, azokat pedig egy új fejezetben kellett tárgyalni. Az önkormányzatokkal való egyeztetések során annak függvényében is történtek változtatások, hogy a településeken tervezett, elkezdett munkálatok ne essenek természetvédelmi területekre, ne zavarja egyik a másikat.  

A Natura 2000-es területek kezelését civil szervezetek, erdészetek, közbirtokosságok vállalták, sőt a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi irodája is csatlakozott a gondnokokhoz. A gondnokok feladata volt a tervek elkészítése, mostantól pedig azok betartatásáért felelnek. A minisztériummal kötött szerződés aláírásakor ugyanis a kezelők felelősséget vállaltak az illető területen lévő természeti javakért, az ottani állapot megőrzéséért, szükség esetén javításáért.

Egyelőre még nincs kezelője a Csíki-havasok élőhelyvédelmének, a Csíki-medence, Csíki-havasok madárvédelmének, a Küküllő vízmedrét magába foglaló élőhelyvédelmi-, illetve a nagygalambfalvi élőhelyvédelmi területeknek (a két utóbbi csak részben található Hargita megyében). Ezeknek a területeknek a gondnokságát újra meghirdeti a minisztérium – számolt be Both. Tudomása szerint egy Kovászna megyei szervezet már érdeklődött is a Csíki-medence, Csíki-havasok madárvédelmi terület felől.

A szakember tisztázta, a Natura 2000 területeken folytatódhat a hagyományos tevékenység, lehet gazdálkodni azokon. Nem szabad ugyanakkor megváltoztatni a terület használati besorolását, tehát a legelő legelő kell maradjon, a kaszálót pedig kaszálóként kell megművelni. Azt is kifejtette, mint élőhely van egy kis probléma a fenntartási móddal, ugyanis a Natura 2000-es területek esetében szerepel élőhelyként a borsikás, fás legelő, míg az APIA meghatározza, hogy azok milyen százalékban lehetnek jelen egy legelőtesten, alkalmanként kéri a bokros területek rendben tartását. Nemcsak gazdálkodni, építkezni is lehet ezeken a területeken, akkor azonban kompenzálni kell: „közölni az Unió felé, hogy elvettünk egy adott területet, de ugyanolyan  minőségűt és méretűt máshol kijelölünk az ott élő fajok számára”.

Mindezek mellett újdonság, hogy egy hónapja érkezett a felkérés intézményükbe, hogy új Natura 2000-es területeket kell kijelölni, illetve a meglévő területeket bővíteni. Ezáltal a megyei összterület mintegy 7000 hektárral növekedne meg, elsősorban Etédet, Parajdot és Gyergyóújfalut érintik a változások.