Jószomszédság szokás- és polgári joggal

A 83 éves Kovács Antal 1972-ben építette házát a székelyudvarhelyi Tamási Áron úton. Azt mondja, amióta az eszét tudja, mindig az volt érvényben, hogy a jobb felőli kerítés a gazdáé, a bal felőli a szomszédé. Az ő esete azért különleges, mert sarokház lévén igazodnia kellett a szomszédokhoz, így neki egy hosszabb frontkerítést és egy kisebb bal felőli részt kellett kialakítania. „A sarokrészek mindig is speciális helyzetben voltak” – tette hozzá. „Voltak olyan esetek is a környéken, hogy trehány volt a gazda, nem törődött a kerítéssel, vagy nem volt módja rá, hogy megcsinálja. Olyankor, ha a szomszéd nem tudta nézni, megcsináltatta, annak ellenére, hogy nem az ő kötelessége. Aztán volt, hogy nem tudtak megegyezni, s a törvényszékre mentek” – mesélte.

Az idők során az emberek, a kisközösségek kialakítottak olyan szokásokat, amelyeket később szinte törvényszerűen alkalmaztak, mint például a kerítések rendbetételére érvényes szokásjog. Vitás ügyeknél a törvény mindig felülírja ezeket. Ilyenkor általában szakértők véleményét kéri ki a bíróság, és annak alapján jár el – tájékoztatott a témával kapcsolatban egy székelyudvarhelyi jogász.

A témában viszont főként a határvonalak miatt fordultak bírósághoz az udvarhelyszékiek, és ilyenkor a szakértői vélemény szokott döntő lenni – mondta el lapunknak Ilyés Ibolya bírónő. Ugyancsak tőle tudjuk, hogy elenyésző a nem megfelelően kialakított látóablakok miatti konfliktus, ezeknél jóval több olyan ügyet tárgyalnak, amelyek a szennyvízelvezető árkok helytelen kialakításával, a területbejárás biztosításával, valamint birtokháborítással kapcsolatosak.

A házak kerítéseinek méretére településenként írnak ki szabályzatot, amit az általános (PUG) vagy a zonális rendezési terv (PUZ) határoz meg. Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivataltól kapott információk szerint két épület közötti távolság nem lehet kisebb, mint a nagyobbik épület magassága. A kerítések legfeljebb kétméteresek lehetnek, ha valamelyik fél ennél nagyobbat szeretne, már egyedül kell vállalnia annak építési és karbantartási költségeit.

Építkezéskor előbb engedélyt kell kiváltani a polgármesteri hivataltól. Ehhez rendelkezni kell egy saját tulajdonú beépíthető telekkel, valamint egy urbanisztikai engedéllyel. Utóbbi kibocsátásához szükséges egy típusnyomtatvány kitöltése az urbanisztikai osztályon, egy tulajdont igazoló okirat, továbbá az illeték, ami a terület nagyságától függően növekszik. Az építési engedély kibocsátásához a kivitelezési tervet hivatásos tervezőnek kell elkészítenie. Nemcsak az urbanisztikai bizonylat követelményeinek, hanem más szakhatóságok elvárásainak is meg kell felelni. Székelyudvarhelyen tavalyelőtt 102, tavaly pedig 133 építkezési engedélyt adtak ki. Idén eddig 67-et hagytak jóvá. Mint a polgármesteri hivatal szóvivőjétől, Z. Nagy Istvántól megtudtuk, a legtöbb építési engedélyt a Csalóka, Cserehát, Szászok tábora, Kútmocsár és környéke, Lejtő, valamint Farcádi utcák felső felére kérték. Az új rendezési terv az elkövetkezőkben lehetővé teszi a Karédomb beépítését, a Széldomb folytatását, valamint a fent említett területek – kivéve a Lejtő és Farcádi utcát – keletre haladó kiterjesztését – tudtuk meg a városháza szóvivőjétől.