Huszonhárom Keresztúr, egy székelykapu

Immár negyedik alkalommal adott otthont Székelykeresztúr a Keresztúr nevű települések találkozójának, ám ezúttal a rendezvénysorozatot egyszerre szervezték a városnapokkal, így eseménydús hétvégében volt részük a helybélieknek, illetve a huszonhárom rokonnevű település képviseletének.

Veres Réka

2015. augusztus 02., 13:572015. augusztus 02., 13:57

Székelykapuval teljesedett ki a Kossuth lakótelepi Keresztúrok Európai Parkja pénteken, a Keresztúr nevű települések tizenhatodik találkozóján. A hagyományos találkozót minden évben más település szervezi, idén Székelykeresztúr vette át a szervezés stafétáját. Az udvarhelyszéki település immár negyedik alkalommal adott otthont a rokonnevű települések találkozójának, ezúttal a városnapokkal egy időben szervezték a találkozót. A rendezvényen idén huszonhárom Kárpát-medencei Keresztúr nevű település lakói vett részt, huszonegy hivatalos küldöttség, valamint további két civil képviselő volt jelen. „Már mozgalomnak lehetne nevezni a tizenhat évvel ezelőtt indult kezdeményezést” – mondta el Rafai Emil polgármester. A településvezető hozzátette, hogy a Kárpát-medencében található negyvenegy Keresztúr nevű település közül huszonegy szövetségbe tömörült. „A mozgalomnak sokkal több célja van, mint koordinálni a szövetség tevékenységét. Az összetartozást és a magyarságtudat erősítését, de esetenként akár az anyagi segítségnyújtást is szorgalmazza. Olyan régi a kezdeményezés, hogy az évek alatt családi barátságok is kialakultak, így évről évre ösztönösen jön az indíttatás, hogy meg kell jelenni a találkozókon” – így a polgármester.

Az összetartozást Székelykeresztúron ezelőtt öt évvel a Kossuth Lajos lakótelepi Keresztúrok Európai Parkja létesítésével tették emlékezetessé. A park, ahol különböző irányjelző táblák mutatják, hogy milyen távolságra helyezkednek el a rokon nevű települések, pénteken Szali Mózes helyi fafaragó által készített székelykapuval teljesedett ki. „Minden alkalommal emlékjellel örökítjük meg a találkozókat, például szőlőtőkét ültettünk, szökőkutat adtunk át, máskor pedig az otthonról vitt földbe ültettünk fenyőt. Úgy gondoltuk, hogy Székelykeresztúron egy székely kapu elhelyezése és avatása lenne a legmegfelelőbb szimbólum erre az alkalomra” – magyarázta Rafai Emil az újonnan felavatott székely kapu jelentőségét.