
Végső kétségbeesésükben a sajtóhoz fordultak egy csődhelyzetbe került székelyudvarhelyi építkezési cég volt alkalmazottai, akik lakásaikat adták jelzálogba, hogy munkaadójuk vállalkozása banki hitelvonalat kapjon. A cég csődöt jelentett, bankszámláiról eltűnt a pénz, majd szinte azonnal kényszervégrehajtás alá, illetve árverésre kerültek a lakások a hitel miatt – mondják a károsultak, akiket csak az mentett meg az utcára kerüléstől, hogy az árverésre bocsátott lakásokra nem került vevő. Rövidesen azonban újabb licitre kerül sor...
2011. március 03., 18:252011. március 03., 18:25
2011. március 04., 19:462011. március 04., 19:46
Több országos tévétársaság, illetve a helyi sajtó képviselői előtt mesélték el szomorú történetüket azok a károsultak, akik egy, évekkel ezelőtt hozott meggondolatlan döntés miatt fedél nélkül maradhatnak. Lakásaik azért kerültek árverésre, mert évekkel ezelőtt – akkor még gyanútlanul – banki jelzálogba adták azokat, hogy munkaadójuk vállalkozása hitelvonalhoz jusson. A cég Bethlen Gábor utcai székhelyén csütörtökön több mint húsz korábbi alkalmazott gyűlt össze, remélve, hogy megkapják hónapok óta elmaradt béreiket.
Heten vannak, akik lakásukat is elveszíthetik a cégbe vetett bizalom miatt, ők többségében szintén korábbi alkalmazottak. Nevüket és arcukat nem vállalták a jelenlévők, csupán esetük elmesélését. A történet 2007-ben kezdődött – mondják a károsultak –, amikor még nagyon jól ment a vállalkozás szekere, számos állami beruházásra kiírt pályázatot megnyertek az Országos Beruházási Társaságnál (CNI), volt munka bőven, majdnem nyolcvan alkalmazottat foglalkoztatott az építkezési vállalakozás. Akkor kérte meg őket a cég vezetője egy szívességre, amely egy olyan folyamatot indított el, amiből azóta sem tudtak kiszállni, annyira nem, hogy már otthonaik is árverésre kerültek.
Arra kérték őket, lakásaikat adják garanciába a cég banki hitelvonalának megemelése érdekében, hogy nagyobb munkálatokra pályázhasson a vállalkozás. Ők meg is kötötték a szerződést, amelyről csak később derült ki, hogy egy már meglévő hitelvonal meghosszabbítását tartalmazza – magyarázzák a károsultak, akik utólag már bánják jóhiszeműségüket, amely miatt nem tanulmányozták részletesen az aláírt dokumentumokat.
A bizalom ára
Nem ígértek nekik semmit a szívességért cserébe, bizalmukkal éltek vissza, állítják egyöntetűen a panaszosok, akik 2007 óta már többször is kénytelenek voltak meghosszabbítani a jelzálogot. Megpróbáltak kiszállni, de ezt csak úgy tehették volna meg, ha ők maguk fizetik vissza a munkaadójuk által felvett hitelt, erre természetesen nem volt pénzük – magyarázzák.
Ígérgetésekkel teli évek következtek, pénzüket azonban nem kapták meg, sőt 2009 tavaszától már béreiket sem, majd egy év múlva csődöt jelentett alkalmazójuk – folytatják történetüket a korábbi alkalmazottak. A cégvezető azonban továbbra is azzal hitegette őket, hogy visszafizeti a lakásaikra jóváhagyott hitelt, de a károsultak állítása szerint mindvégig hamis dokumentumokra hivatkozott. Az események múlt év végén gyorsultak fel, ugyanis az időközben munkanélküliekké vált panaszosok karácsonykor arról kaptak értesítést, hogy kényszervégrehajtás alá kerültek lakásaik, és a bank elárverezi azokat.
Eltűnt a pénz
Állításuk szerint a csődbe jutott vállalkozás bankszámláján ekkor még volt annyi pénz, amelyből a hitel nagy részét visszafizethette volna a vállalkozó, ám a több mint félmillió lejes összeg január végére eltűnt a csődeljárás alatt álló cég számlájáról (erről a csődbiztos értesítette őket), és február közepén árverésre kerültek a jelzálogba adott lakások. A károsultak nem értik, hogy történhetett ez meg, hiszen – mint mondják – a kényszervégrehajtás miatt az összeget a hitel törlesztésére kellett volna fordítani, hamis papírokat, csalást emlegetnek.
Ezzel szinte minden reményük szertefoszlott, hiszen a korábban jól működő vállalkozás nevén semmilyen érték nem maradt, őket pedig csak az mentette meg az utcára kerüléstől, hogy a lakások nem találtak gazdára az első árverésen. A következő licitet jövő hónap közepére írták ki, ezt csak úgy akadályozhatnák meg, ha befizetnék a tartozás néhány százalékát, ellenkező esetben elkerülhetetlenül bekövetkezik az újabb árverés, ami könnyen lakásaik elvesztésével végződhet, hiszen akkor már csak 75 százalékos lesz a kikiáltási ár – fejezik be történetüket a kétségbeesett károsultak, akik rendőrségi feljelentést tettek, bírósági ügyben reménykednek, és abban, hogy „visszakaphatják” saját lakásaikat.
Portálunk megpróbálta elérni a szóban forgó cégvezetőt is, ám ez többszöri próbálkozásra sem sikerült.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!