Gazdák tüntettek Felsőboldogfalván

A területalapú támogatás megpályázása érdekében a telekfalvi Gazdaegyesület Felsőboldogfalva községtől vette volna bérbe a 128 hektárnyi legelőt. A telekfalvi gazdák az európai uniós támogatás mintegy 40 ezer euró bizonyos százalékát ajánlották fel az önkormányzatnak a területhasználatért cserébe. A telekfalviak arra hivatkoztak, hogy egy 1909-es telekkönyvi okirat bizonyítja: a legelő a falu és nem a község tulajdona. A felsőboldogfalvi EMNP-s és MPP-s önkormányzati képviselők alkotta, egyébként a testületben többségben lévő koalíció azonban csak azzal a feltétellel adná bérbe a területet, ha a pályázati pénz 30 százalékát ajánlanák cserébe a telekfalviak. A néppárti és polgári tanácsosok azzal indokolták döntésüket, hogy a jelenlegi adminisztrációs rendszerben nincsenek falu-, csupán községtulajdonok. A koalíció továbbá azt az ajánlatot tette, hogy a 30 százalék felének megfelelő összeget telekfalvi beruházásokra fordítja.

Csütörtökön a község polgármestere és alpolgármestere, Sándor József és Németi Zoltán fogadta a tiltakozókat, akik „Engedd a gazdát élni!”, „Egytől minden, másiktól semmit!”, „Ne bántsd, ami nem a tied!” és hasonló jelmondatokkal ellátott táblákkal jelentek meg a községháza előtt. A tiltakozók egyebek mellett azt nehezményezték, hogy a helyi MPP-frakció részéről senki nem jelent meg a tüntetésen, illetve hogy a község vezetősége „a törvények mögé bújva” kihasználja a kis falu gazdáit.

„A területalapú támogatás nem azért van, hogy az önkormányzatok megéljenek belőle, hanem hogy a gazdák rendben tartsák a legelőket és használják azokat” – magyarázta Görgice Attila önkormányzati képviselő, a tüntetés egyik kezdeményezője. A tüntetők egyébként rosszindulatúnak, részrehajlónak nevezték a községvezetőség hozzáállását, véleményük szerint az ügy halasztása is szándékos volt, így a Gazdaegyesület lecsúszott a pályázat első leadási határidejéről.

„Mindig is támogattam az embereket, a közösség érdekeit. A Telekfalváéhoz hasonló helyzetben van Farcád és Ócfalva is, hisz ott is vannak közösségi legelők. Huszonhárom éve vagyok polgármester, de ilyen még nem volt itt a községben, hogy a vezetőség ellen kellett tiltakozzon a közösség. Sajnálom, hogy ilyen helyzet alakult ki, továbbá azt is, hogy polgármesterként nem tudok beleszólni a szavazásba” – mondta Sándor József, a község polgármestere. A továbbiakban felszólalt Sándor István, a helyi RMDSZ-frakció vezetője is, elmondván: az említett terület jogtulajdonosa nem a felsőboldogfalvi önkormányzat, hanem a telekfalvi közösség. „Az RMDSZ-frakció kiáll a telekfalviak mellett, csak a telekfalviak döntését tudja elfogadni. Bármit is üzletel a másik két frakció, a tanácsi határozat elfogadásához kétharmados többség kell, az előterjesztésbe tehát mi is bele kell egyezzünk” – jelentette ki, azt tanácsolva a telekfalvi gazdáknak: peres úton szerezzék vissza tulajdonukat az önkormányzattól. A telekfalvi Gazdaegyesület petíciót nyújtott át a község vezetőségének, melyben arra kérik őket, minél hamarabb, péntek délutánig döntsenek az ügyben.

„Megpróbáljuk megoldani a helyzetet, de hétfő előtt nem tudunk döntést hozni az ügyben” – tette hozzá végül Németi Zoltán alpolgármester. A telekfalviak déli harangszóra indultak haza, azzal az ígérettel, hogy „hangjukat megyei vagy akár országos szinten is” hallatni fogják.