Erdő- és legelőtakarításból fűtőanyag

Meg szeretnék mutatni az udvarhelyszéki közösségeknek, hogyan lehet hasznosítani az utak mentén, a legelőkön és az erdőkben lévő zöldhulladékot, ezért a most elindított projekt valójában egy „mintaüzem”, amely az erdők megmentését, illetve a környezet megtisztítását is szolgálja – fejtette ki szerkesztőségünknek a LIA céljait Szilágyi Csaba, ötletgazda, hozzátéve, ugyanakkor programjuk által négy-öt embernek fognak hosszú távon munkalehetőséget biztosítani. „Régi álmunk volt, hogy vegyünk egy őrlőgépet, amely alkalmas a fűtésre használt biomassza előállítására. Tavaly majdnem meg is vásároltunk egy ilyen gépet saját tőkéből, azonban időközben lehetőségünk nyílt pályázni, így azt megoldást választottuk” – magyarázta Szilágyi.

Pályázati pénzből vásároltak egy száztíz lóerős traktort, két nagy köbtartalmú utánfutóval, illetve egy legelőpucoló gépet, amely 1,6 méter széles sávon tud dolgozni, ugyanakkor nemcsak a legelőt pucolja, hanem a 15 centiméter vastagságú fákat is bedarálja, amelyek a réten maradnak biotrágyaként. Egy nagy kapacitású őrlőgéppel is gazdagabbak lettek, amely 7–16 milliméteresre darálja az akár 18 centiméter vastagságú fahulladékot. Ezek mellett egy félig automatizált kazánt is vásároltak, amely a lókodi asztalosműhelyt, illetve a tíz helyiséggel rendelkező LIA képzőközpontot fogja fűteni.

Szilágyi Csaba elmondta, hogy a pályázat megírása előtt tíz homoródmenti közbirtokossággal egyeztettek annak érdekében, hogy felmérjék van-e elegendő zöldhulladék a kazán működtetéséhez. A közbirtokosságok képviselőinek, a legelő- és erdőtulajdonosoknak, illetve olyan vállalkozóknak tartottak a témához kapcsolódó képzést, akik érdekeltek lehetnek a zöldhulladék-gazdálkodásban – közölte Bara Ágnes, a projekt marketingfelelőse, hozzátéve, hogy az előadásokat norvég szakemberek tartották angolul, amelyet tolmácsok fordítottak le magyarra. Johan Ellingsen és Jorun Tønnesen, akik Norvégiából jöttek, egyebek mellett az erdőgazdálkodásról, a megújuló energiaforrások hasznosságáról, illetve a zöldhulladékok felhasználási módszereiről és más környezetvédelemhez kapcsolódó témákról beszéltek a képzés során.

Dolgozott már a faiparban Duka Botond, Homoródalmásról, aki úgy érzi, nagyon hasznosak voltak az előadások. „Nagyon sok dolgot tanultam az elmúlt napokban, amit hasznosítani tudok otthon is. Fiatalként és úgy érzem most még könnyebb elhelyezkednem ebben a szakmában, így ha lehetőség nyílik rá, gyakorlatba helyezem a képzésen elsajátítottakat” – fejtette ki Duka. Hasonlóan értékelte az előadásokat Ilonka Zsolt is, aki Székelyudvarhelyen él és Sepsiszentgyörgyön tanul környezettudományok szakon. Mint mondta, kimondottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, így egyértelmű volt számára hogy részt vesz a képzésen. „Ha az életem úgy alakul, hogy én magam nem is tudom hasznosítani az itt tanultakat, mindenképpen tovább fogom adni másoknak is” – jelentette ki.

Péter József a székelyszentkirályi gazdaegyesület képviselőjeként volt jelen. Kifejtette, már régóta érdeklik a zöldhulladék hasznosításával kapcsolatos tudnivalók, ahogyan a biomasszával működő kazánok is. A képzésen elsajátítottakat, Székelyszentkirályon fogja gyakorlatba helyezni, ahol már megvásárolták az őrlésre alkalmas gépet. „A környékünkön lévő legelőkön, illetve az erdőben sok ilyenfajta hulladék keletkezik, és fontosnak tartom, hogy hasznosítsuk. Hosszú távon akár az iskola vagy a gazdatársulat épületét is fűthetnék ebből” – mutatott rá Péter József.

Jorun Tønnesen elmondta, a képzések során azt tapasztalta nagyon nyitottak a részvevők a téma iránt, ez abból is látszik, hogy rengeteg kérdést tettek fel. „Több más országban is tartottunk hasonló előadásokat, ahol nem volt ennyire pozitív az emberek hozzáállása. Első perctől látszott, hogy az emberek nem azért jöttek el, mert ez kötelező volt, hanem valóban érdekelte őket a téma, amelytől sok a jövőjük is függhet” – fogalmazott. Hozzátette, egyelőre gazdasági szempontból egyelőre nem mindig előnyösek a bemutatott módszerek, erre a kérdésre még megoldást kell találni.

„A képzéseink fő célja, hogy megállítsuk a globális felmelegedést, azáltal hogy kellőképpen hasznosítjuk a zöldhulladékot. Ugyanakkor az előadásokon nem győzöm hangsúlyozni mennyire fontos az is, hogy a kivágott fák helyére újakat ültessünk” – magyarázta Johan Ellingsen. Rámutatott, Európa- és világszinten Székelyföld nem áll rosszul az erdőgazdálkodás szempontjából – a mediterrán országokban például nagyon kevés fa van –, viszont nálunk is több helyen a kommunizmus idején ültettek utoljára fákat. Kollégáival azon dolgoznak, hogy a későbbiekben meg tudjanak élni az emberek abból, ha facsemetéket ültetnek azokon a területeken, ahol nem lehet mezőgazdasági munkát folytatni. Az elképzelés szerint ezt a munkát az országok kormányai, vagy maga az Európai Unió finanszírozná. „Norvégiában is pont azokkal a problémákkal kell szembenéznünk, amelyek Székelyföldön is érvényesek. Például már régóta folyik a beszélgetés a fák ültetésének fontosságáról, így a közeljövőben 1000 hektár erdőt szeretnénk visszatelepíteni” – fejtette ki Ellingsen.