Elveszítheti városi rangját Székelykeresztúr és Szentegyháza

Január elsejétől tervezik bevezetni azt az intézkedést, melynek értelmében a lakosság száma alapján átminősítik a településeket, és a huszonötezernél kisebb lélekszámú kisvárosok vidéki jellegű településekké válnak, egyes polgármesterek pedig az általuk vezetett település népességéhez mérten béremelést kapnak – erről Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes beszélt a hónap első felében, miután Victor Ponta kormányfő is egyetértett az intézkedéssel. Liviu Dragnea a Polgármesterek Szövetsége képviselőivel folytatott megbeszélésen jelentette be a Romániai Községek Szövetsége által tett javaslat alapján tervezett intézkedéseket, mondván, hogy a településeknek a lakosság száma szerint kell megkapniuk közigazgatási besorolásukat, ugyanis igazságtalan, hogy egy 1700-as lélekszámú város polgármesterének nagyobb legyen a bére, mint egy 15 000 lakosú község vezetőjének.

Cselezik a kormány
Hargita megyében hét, Udvarhelyszéken két települést, a mintegy 9500 lakosú Székelykeresztúrt és a 6800-as lélekszámú Szentegyházát érintheti majd a januári átminősítés.
Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere lehetőséget is lát a település átminősítésében, ugyanis, mint azt elmondta, voltak korábban olyan európai uniós pályázatok, amelyeken a községek és a municípiumok igen, de a kis, tízezernél kisebb lélekszámú városok – mint amilyen Székelykeresztúr is – nem tudtak pályázni fejlesztési, infrastrukturális pénzalapokra. Ha Hargita megyében két város nyerhetett el ilyen jellegű finanszírozást, akkor abban a kettőben Keresztúr biztosan nem volt benne – magyarázta példaként a település elöljárója.

Ha Székelykeresztúr elveszíti városi besorolását, az biztosan presztízsveszteség lesz, a köztudatban kiválthat negatív érzéseket, de ez végül is csak egy adminisztratív átszervezés – mondta a polgármester. Úgy véli, a kormány cselezik, és ezzel a huszárvágás jellegű intézkedéssel próbál EU-s pénzeket juttatni a hátrányos helyzetű településekre. A félő viszont az, hogy az átminősítés következtében a település közigazgatási állásainak száma is csökkenhet – említette a tervezet esetleges hátulütőit Rafai Emil.

Ködösek a távlati következmények
Csakis előnyös változásokat hozhat a – bejelentés szerint – jövőtől bevezetésre kerülő intézkedés, még akkor is, ha a település elveszíti városi besorolását, ugyanis akkor legalább lesz lehetőségük indulni a községek és falvak számára kiírt pályázatokon, mivel kisvárosként csak nagyon gyenge esélyekkel tudnak részt venni a városoknak indított pályázatokon – mondta el az átminősítéssel kapcsolatos véleményét Rus Sándor, Szentegyháza polgármestere. Lövéte önkormányzata például ílyen pályázati pénzekből le tudta aszfaltozni a Szelterszfürdőtől Kirulyfürdő felé vezető összes utat, Szentegyháza viszont városként nem is indulhatott ezen a pályázaton – magyarázta a település jelenlegi besorolásának hátrányait a polgármester.

Azt viszont nem tudni, hogy hosszú távon milyen következményei lesznek az esetleges átminősítésnek, ugyanis úgy értesült, hogy a 2014–2020-as romániai és európai uniós stratégiai fejlesztési programban a korábbinál jobb esélyekkel indulhatnak majd a kisvárosok, így rövid távon előnyös, de többéves távlatokban akár hátrányos változásokkal is járhat a tervezett intézkedés – vélekedett az elöljáró.

Az iskolában jobban keresnek, mint a hivatalban
Községvezetőként Bokor Sándor, Parajd polgármestere is támogatja az intézkedés bevezetését, mint azt elmondta, egyebek mellett a bérek egyenlőtlensége miatt már régóta szorgalmazzák a közigazgatási besorolási rendszer módosítását. Parajd 6600-as lélekszámú község, azaz mintegy kétszázzal lakják kevesebben, mint Szentegyházát, de községként a 6600 lakosra csak öt-hat rendőr jut, miközben az alig 1700-as lakosú, ám városi rangú Tusnádfürdőn 25–30-as állománnyal dolgozik a hatóság – említette meg a rendfenntartás szempontjából a legjelentősebb különbséget a településvezető. Az anomáliák sorolását a bérekkel folytatta: egy iskolaigazgatónak nagyobb a bére, mint a község polgármesterének, de az iskola könyvelője is jóval többet keres, mint a település önkormányzatának főkönyvelője. A polgármesteri hivatalba 750 lejes fizetésért jár be dolgozni a könyvelő, miközben a minimálbér 800 lej – mondta el Bokor Sándor, aki szerint nem az a baj, hogy más intézményekben nagyok a bérek, hanem az, hogy az önkormányzatnál alacsonyak.

Nem lehet egy egészséges országot működtetni egészséges önkormányzatok nélkül – mondta a polgármester, aki szerint feltétlenül szükség van a bérrendszer hibáinak kiigazítására, de a településvezetőknek a számonkérés mellett az alkalmazottak jutalmazására is lehetőséget kellene adjon a kormány. Parajdnak a 2000-es évek elején lett volna lehetősége megszerezni a városi rangot, de ez továbbra sem céljuk, jobb egy erős községként működni, mint egy gyenge városként – fogalmazott Bokor Sándor, hozzáfűzve, hogy a fejlesztéseket nem csak városként lehet megvalósítani.