Elballagtak az unitárius gimnázium végzősei

Az ünnepélyen Varró Margit, az iskola igazgatója egy négyzetgyökös példával búcsúzott a diákoktól: „Egységet akkor kapunk, ha négyzetgyökből kivonunk egyet, mert tudjuk, hogy bármilyen számot emeljünk négyzetre, az eredmény mindig pozitív lesz” – magyarázta a matematika szakos tanár, majd hozzátette: „Bármit hozzon a sors, az eredmény mindig pozitív legyen, értsd és éld így életed kedves batyus diák.”

Bálint Benczédi Ferenc erdélyi unitárius püspök üdvözölte az egybegyűlteket, majd a fiatalokra váró életet egy olyan úthoz hasonlította melyen két irányba lehet elindulni. „Az életben ti döntitek el, hogy a külső vagy a belső világ fele indultok el (…), manapság a posztmodern kor emberének egyre a külső világ a fontos, annak megismerése, birtokba vétele, majd uralása”  – hívta fel a figyelmet a püspök, kiegészítvén: „a megismerés útja nem csak kifele kell vezessen, mert így kiürül a lélek, észre kell venni a belsőt is, mert a lélek és szellem belső útjain is ki kell tudni igazodni.”

Farkas Árpád Kérelem című versét László Nóra végzős diák adta elő, majd Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke beszédében kiemelte, hogy ő maga is ebben a gimnáziumban végezte tanulmányait. Az iskola udvarára akkoriban ültettek egy olyan almafát, melynek két ágát két különböző alma termett. Egyik nyári, másik őszi alma volt. Ehhez a fához hasonlította az alelnök az Orbán Balázs és a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumot.

Kari Attila tanfelügyelő beszédét követően Bedő Izabella a végzősök nevében búcsúzott el, majd Mircea Noémi felolvasta a concordi unitárius gyülekezet üdvözletét. Az ünnepély végén a két osztályfőnök, Kacsó Eszter és Pálffy Ákos okleveleket és könyvjutamat adtak át a legjobb tanulóknak, majd azokat is értékelték, akik kimagasló eredményeket értek el sport területén, vagy egyéb iskolán belüli vagy kívüli tevékenységben vettek részt. A kicsengetést az ősi iskolazászló kivitelével zárták.