
Fotó: Barabás Ákos
Fele sem tréfa, ha az udvarhelyi Magyarörmény Kulturális Egyesület klubja húshagyati lakomát ül. Évről évre újdonsággal is szolgál a baráti mulatság, szombaton bemutatták az Erdélyi Magyarörmények Szövetség negyedévenként megjelenő lapjának első számát.
2017. február 19., 19:582017. február 19., 19:58
Amíg gyülekeztek a Gizi csárdában a helyi és környékbeli magyarörmények, valamint távolabbról érkező vendégeik, fellapoztuk Puskás Attilával, az Erdélyi Magyarörmények Szövetség (EMÖSZ) elnökével a magyarországi Örmény Nemzetiségi Szószólói Kabinet közreműködésével Magyarörmény Élő Örökség címmel decemberben kiadott folyóiratukat, amelyet az erdélyi magyarörmény közösség és a velük rokonszenvezők bérmentesen rendelhetnek meg.
A Marosvásárhelyen megjelenő hírlapot közösségi igény hozta létre. Sok az esemény az erdélyi magyarörményeknél, szükség volt már egy saját kiadványra, melyben maguk mondhatják el vásárhelyi, gyergyói, udvarhelyi és más régiók történéseinek hangulatát. Helyet kapnak benne a mítoszok, a gasztronómia, a genealógia, életük, művészetük, hagyományaik. Nem száraz adatközlés, magazinos a tálalás – sok képpel.
Az est díszvendége Turgyán Tamás, a Magyar Országgyűlés örmény szószólója volt. Mint tőle megtudtuk, több mint húszéves törekvés után kabinetjük 2014 óta, az új választási törvény nyomán működhet a magyar parlamentben. A regisztrált létszám alapján szószólói intézményként vesznek részt az Országgyűlés munkájában. A magyarországi örmények helyzete speciális, túlnyomó többségük Erdélyből érkezett, mások 1915 után Törökországból, \'90 után a Szovjetunióból. Nehéz közös nevezőre hozni, integrálni őket, hiszen különböző nyelveket, nyelvjárásokat beszélnek. Eldönthetetlen, hogy magyarörmény vonatkozásban Erdély vagy Magyarország az anyaország.
A Kárpát-medencében él a legnépesebb örmény közösség, nagy hányada az elcsatolt területeken. Szeretnék, ha a későbbiekben egy asztalhoz ülnének. Turgyán Tamás szorgalmazza, hogy egyesítsék szellemi, erkölcsi, anyagi erőiket, illetve hogy legyen súlya az erdélyi örménységnek.
A báli asztal egyesítette az örmény konyha hagyománytiszteletét az erdélyi falatokkal. A húsos, zöldséges, lavasba töltött étel nyersanyaga az Ararát-völgy természeti adottságaiból forrásozó lehetőségeket egyesíti. Sajátságos előétel a darált, hagymán párolt hús, máj, gomba, a nyersen aprított gyökérzöldségek, a zöld fűszerek, kefir, feta sajt, főtt tojás elegye a kovász nélküli kenyérben, a lavasban – tudtuk meg Minier Ottótól, a szervező egyesület elnökétől. Az ángádsábur, az örmény fülleves páratlan savanykás aromáját az érlelt tejjel, petrezselyem- és zellerzölddel összefőzött churut adja. Az illatos örmény kávé mézzel kevert tojássárgával készült. A jelmezes tánc kiválóságai az arab sejk, a mexikói, az örmény katholikosz, a szultán, az apáca és az örmény lány voltak.
Egyre kisebb az esély arra, hogy a már megnyert pályázat részeként közösen vásárolhasson buszokat Fenyéd és Székelyudvarhely. A városvezetés vészforgatókönyveket állított össze a beruházás megmentéséért.
Három utca és két jelentős középület modernizálási terveit hagyták jóvá a székelyudvarhelyi tanácsosok a februári ülésükön, csütörtökön. Mindemellett a helyi adók esetleges csökkentéséről is szó esett.
Áramszünet lesz Farkaslaka számos háztartásában február 27-én, pénteken 9 és 17 óra között.
Forgalmi átszervezések előtt áll a szombatfalvi városrész. A Lejtő utca egy részének egyirányúsítása, a teherforgalom irányának pontosítása és a jelzőlámpák visszaállítása mellett a városközpont jövőbeni, „shared space” alapú átalakítása is szóba került.
Lángok csaptak fel egy melléképületben Székelyudvarhelyen szerda késő este.
A barátság erejéről szól a Barátságunk története című új mesejáték, amelyet a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közösen visz színpadra Székelyudvarhelyen. Az összművészeti előadás bemutatóját szombaton tartják.
Távolságtartásra intenek a Sóskúton tanyázó medvecsalád miatt. A két bocsával pihenő anyamedve ugyan közel, mintegy 30–40 méterre húzódott meg a diákszállótól, de eddigi viselkedése alapján nem keresi az emberek társaságát és nem mutat agressziót.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.
Szigorú figyelmeztetést adott ki a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság: a bevizsgált közkutak és források kevesebb mint 10 százaléka rendelkezik mindenki számára iható vízzel. Nitráttartalom vagy a bakteriális fertőzöttség miatt tilos a fogyasztás.
szóljon hozzá!