
Fotó: Veres Nándor
Továbbra is zűrzavar van az iskolaigazgatók és aligazgatók által megtartandó tanórák számának növelése körül, az erre vonatkozó előírás februártól érvényben van, ám mégsem kötelező alkalmazni. A szaktárca állásfoglalásai is ellentmondásosak.
2014. március 06., 19:352014. március 06., 19:35
2014. március 06., 20:042014. március 06., 20:04
Februártól érvénybe lépett az iskolaigazgatók és aligazgatók kötelező óratartásának jelentős növelésére vonatkozó előírás, ezt továbbra sem vonták vissza, ám Hargita megyében mégsem követelik meg betartását. A tanügyi szakszervezet már januárban tiltakozó levelet küldött az oktatási minisztériumnak, felháborodásuknak hangot adva több mint kétszáz Hargita megyei iskolaigazgató és aligazgató is aláírásával ellátott beadványt küldött a szakminiszternek, ám azóta sem kaptak választ ezekre. A vonatkozó előírások és hivatalos állásfoglalások továbbra is nyugtalanítók, a szóbeli üzenetek viszont megnyugtatók a Hargita megyei igazgatók, aligazgatók és az érdekvédelem képviselői számára.
Az oktatási minisztérium költségcsökkentési tervei alapján meghozott intézkedés értelmében februártól a korábbinál heti tízzel több tanóra megtartására kötelezik az iskolaigazgatókat és aligazgatókat, ezáltal heti tizennégyre nő esetükben a megtartandó órák száma, így viszont más pedagógusok órákat veszítenek, ami az elbocsátás veszélyét hordozza.
Válasz nincs, de nyugodtak az igazgatók
A Hargita megyei iskolaigazgatók és aligazgatók a minisztériumhoz benyújtott petícióban azzal indokolva kértek miniszteri meghallgatást, hogy a tanóraszám-növelés miatt nem tudják ellátni igazgatói feladataikat, és tömeges felmondásokat is kilátásba helyeztek, ha nem teljesítik kérésüket. Azóta sem kaptak választ beadványukra, ám tőlük nem is követelték meg a többletórák megtartását februárban – mondta el Szakács-Paál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Kollégium igazgatója.
A vakációban a megyébe látogatott Remus Pricopie oktatási miniszter, és ígéretet tett arra, hogy elhalasztják az intézkedés bevezetését szeptemberig, noha utólag ezt írásban nem erősítették meg – mondta el az igazgató. Az biztos, hogy Hargita megyében még nem követelik, de Kovászna megyében a kézdivásárhelyi igazgatók japánsztrájkba léptek az intézkedés miatt, amire az oktatási minisztérium államtitkára azt ígérte, hogy a tárca sürgősen orvosolni fogja a problémát, és lehet, hogy szeptemberig elhalasztják az óraszámnövelés alkalmazását – fejtette ki a helyzettel kapcsolatban Szakács-Paál István. Kérdésünkre elmondta, hogy nem terveznek tiltakozást, hiszen az érvényben lévő előírás ellenére mégsem követelik meg a megyében az általuk megtartandó órák számának növelését.
Hol ilyen, hol olyan utasítás érkezik Bukarestből
Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek (FSLI) területi vezetője még január végén küldött az óraszámnövelés problémájára is kiterjedő, a pedagógusok által aláírt tiltakozó levelet a minisztériumba. Az ügy pillanatnyilag csak fortyog, ugyanis hol ilyen, hol olyan utasítás érkezik Bukarestből ez ügyben, és a baj az, hogy a szóbeli állásfoglalások ellentmondanak az írásbelieknek – fogalmazott a helyzettel kapcsolatban a szakszervezeti vezető, kifejtve, hogy szóban azt ígérték, minden marad a régiben, viszont időről időre kiközlik az alkalmazandó előírásról szóló minisztériumi átiratokat. „Mi most azon az állásponton vagyunk, hogy ha alkalmazzák, akkor az először Bukarestben történjen” – magyarázta Kocs Ilona.
A megyei tanfelügyelőség állásfoglalása érdekében kerestük Bartolf Hedvig megyei főtanfelügyelőt, ám lapzártáig nem sikerült elérnünk.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!