
Fotó: Kristó Róbert
Rövid idő alatt 33 százalékkal növekedtek a Hargita megyei nettó átlagbérek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A számok szerint tavaly februárban 1029 lej volt a nettó átlagbér, idén februárban viszont 1369 lej. A szakemberek óva intenek a derűlátástól.
2013. június 10., 17:022013. június 10., 17:02
2013. június 10., 18:042013. június 10., 18:04
Több bukaresti internetes portál is átvette az Országos Statisztikai Intézet egyik kimutatását, amely a nettó átlagbérek tavaly februári, illetve idén februári változását taglalja, és a legnagyobb változást Hargita megye esetében mutatja. A kimutatás szerint Hargita megyében 2012. februárban 1029 lej volt a nettó átlagbér, idén februárban viszont már 1369 lej, tehát 33 százalékkal több. Így nettó átlagbérek tekintetében Hargita megye a 14. az országban. Az első helyen Bukarest (2175 lej), az utolsón Vaslui (1083 lej) áll.
Borboly Csaba véleménye
Ezzel kapcsolatosan Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az egyik közösségi oldalon azt írta, hogy Hargita megyében „nem rózsás a helyzet, de nem utolsók vagyunk, hanem tizennegyedikek. Tehát aki azt szajkózta, hogy 41 megye közül a 41-ikek vagyunk (utalva a tavalyi helyhatósági választásokon elhangzottakra), az hazudott! De hát ez van. Olyan időket élünk, amikor a hazudozás egyeseknek életforma, a politikában meg különösen. De hát azért van igazság is, és ha lassan is őrölnek a malmai, de előbb vagy utóbb az igazság kiderül!” Borboly Csaba derűlátását azonban semmi nem támasztja alá.
Semmi nem indokol ekkora növekedést
A meglepő növekedés mögötti folyamatokról két szakembert kérdeztünk, köztük Kedves Imrét. A Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság ügyvezető igazgatója nem látta ugyan a statisztikai intézet számadatait, de szerinte meglepően soknak tűnik a 33 százalékos növekedés. Ő nem érti, hogy egy év alatt mitől növekedhetett 33 százalékkal a nettó átlagbér, hiszen semmi olyan nem történt a megyében, ami indokolttá tenné ezt a nagyarányú növekedést.
„A növekedés egy része a megnyirbált közalkalmazotti bérek bizonyos százalékának visszaadásából származhat, de más növekedésre nem látok magyarázatot. Hargita megyében nem volt olyan gazdasági fejlődés, ami befolyásolhatta volna a bérek növekedését” – magyarázta Kedves Imre, akitől arról is érdeklődtünk, hogy lehetséges-e a gazdaság „kifehérítése” (például eltitkolt jövedelmek bevallása). „Erről sem beszélhetünk, mert ilyen esetekben is csak a minimálbérek alacsony emelkedése történne.” Szerinte a nettó átlagbér csak abban az esetben növekedne, ha emelnék a fizetéseket, erről viszont nincs tudomása. Hargita megyében amúgy több mint húszezer állami alkalmazott dolgozik, ezekbe viszont nincsenek beleszámolva a katonák, csendőrök, illetve rendőrök.
Egy újabb észrevétel
Egy gazdasági szakértőt is megkérdeztünk, aki azt mondta, hogy a közalkalmazotti fizetések visszaadásából legtöbb tizenöt százalékkal növekedtek a közalkalmazotti bérek. „Egyetlen hónap statisztikai mutatói ugyanakkor semmit nem bizonyítanak, a bérek tekintetében az a mérvadó, ha éves átlagot számolunk, és azt hasonlítjuk össze egy másik esztendő átlagával” – tisztázza a szakember. Véleménye szerint megtörténhetett, hogy a nagyszámú munkást foglalkoztató cégek épp februárban fizettek prémiumot vagy profitrészesedést, így növekedhettek a nettó átlagbérek. „Ha tavaly decemberben vagy idén januárban, esetleg márciusban fizették volna ezeket ki, akkor az említett hónapok számsorai emelkednének ki.”
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
szóljon hozzá!