
Fotó: Kristó Róbert
Rövid idő alatt 33 százalékkal növekedtek a Hargita megyei nettó átlagbérek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A számok szerint tavaly februárban 1029 lej volt a nettó átlagbér, idén februárban viszont 1369 lej. A szakemberek óva intenek a derűlátástól.
2013. június 10., 17:022013. június 10., 17:02
2013. június 10., 18:042013. június 10., 18:04
Több bukaresti internetes portál is átvette az Országos Statisztikai Intézet egyik kimutatását, amely a nettó átlagbérek tavaly februári, illetve idén februári változását taglalja, és a legnagyobb változást Hargita megye esetében mutatja. A kimutatás szerint Hargita megyében 2012. februárban 1029 lej volt a nettó átlagbér, idén februárban viszont már 1369 lej, tehát 33 százalékkal több. Így nettó átlagbérek tekintetében Hargita megye a 14. az országban. Az első helyen Bukarest (2175 lej), az utolsón Vaslui (1083 lej) áll.
Borboly Csaba véleménye
Ezzel kapcsolatosan Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az egyik közösségi oldalon azt írta, hogy Hargita megyében „nem rózsás a helyzet, de nem utolsók vagyunk, hanem tizennegyedikek. Tehát aki azt szajkózta, hogy 41 megye közül a 41-ikek vagyunk (utalva a tavalyi helyhatósági választásokon elhangzottakra), az hazudott! De hát ez van. Olyan időket élünk, amikor a hazudozás egyeseknek életforma, a politikában meg különösen. De hát azért van igazság is, és ha lassan is őrölnek a malmai, de előbb vagy utóbb az igazság kiderül!” Borboly Csaba derűlátását azonban semmi nem támasztja alá.
Semmi nem indokol ekkora növekedést
A meglepő növekedés mögötti folyamatokról két szakembert kérdeztünk, köztük Kedves Imrét. A Hargita Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság ügyvezető igazgatója nem látta ugyan a statisztikai intézet számadatait, de szerinte meglepően soknak tűnik a 33 százalékos növekedés. Ő nem érti, hogy egy év alatt mitől növekedhetett 33 százalékkal a nettó átlagbér, hiszen semmi olyan nem történt a megyében, ami indokolttá tenné ezt a nagyarányú növekedést.
„A növekedés egy része a megnyirbált közalkalmazotti bérek bizonyos százalékának visszaadásából származhat, de más növekedésre nem látok magyarázatot. Hargita megyében nem volt olyan gazdasági fejlődés, ami befolyásolhatta volna a bérek növekedését” – magyarázta Kedves Imre, akitől arról is érdeklődtünk, hogy lehetséges-e a gazdaság „kifehérítése” (például eltitkolt jövedelmek bevallása). „Erről sem beszélhetünk, mert ilyen esetekben is csak a minimálbérek alacsony emelkedése történne.” Szerinte a nettó átlagbér csak abban az esetben növekedne, ha emelnék a fizetéseket, erről viszont nincs tudomása. Hargita megyében amúgy több mint húszezer állami alkalmazott dolgozik, ezekbe viszont nincsenek beleszámolva a katonák, csendőrök, illetve rendőrök.
Egy újabb észrevétel
Egy gazdasági szakértőt is megkérdeztünk, aki azt mondta, hogy a közalkalmazotti fizetések visszaadásából legtöbb tizenöt százalékkal növekedtek a közalkalmazotti bérek. „Egyetlen hónap statisztikai mutatói ugyanakkor semmit nem bizonyítanak, a bérek tekintetében az a mérvadó, ha éves átlagot számolunk, és azt hasonlítjuk össze egy másik esztendő átlagával” – tisztázza a szakember. Véleménye szerint megtörténhetett, hogy a nagyszámú munkást foglalkoztató cégek épp februárban fizettek prémiumot vagy profitrészesedést, így növekedhettek a nettó átlagbérek. „Ha tavaly decemberben vagy idén januárban, esetleg márciusban fizették volna ezeket ki, akkor az említett hónapok számsorai emelkednének ki.”
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
szóljon hozzá!