Bőségünnep az aranyló őszben

A Civitas Alapítvány több programja révén is felvállalta a hagyományos gyümölcsfajták felkutatását és megőrzését, ebből a szakmaiságból mutattak be egy napra valót az idei Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon.

Felbecsülhetetlen értékek közt élünk

Pénteken nemzetközi konferenciát tartottak a székelyudvarhelyi Művelődési Házban a hagyományos gyümölcsfajták szerepéről, vidéki környezeteink és közösségeink fenntartható fejlődéséről. A szakmai előadássorozaton több neves belföldi és külföldi szakember vett részt. Kolumbán Gábor mérnök-közgazdász, a Civitas Alapítvány elnöke, a MÜTF oktatója, valamint Maxim Aurel, a kolozsvári agrártudományi egyetem tanára egymással párhuzamosan járta körül a hagyományos falusi élettereket és azok meglévő, de a fogyasztói társadalom által sorvadásra ítélt értékeit. Roppant fontos volt a természetes módon megfogalmazódó lényeg: hagyományos fajták nélkül nincs Udvarhelyszék, és a Szilágyság – Maxim szülőföldje – sem az, aminek ez idáig ismertük.

Kolumbán kitért arra is, hogy a tájfajták részei a tájnak, hiszen életmódunkkal alkalmazkodtunk bizonyos állat- és növényfajtákhoz, illetve életterünk is hozzánk. Ilyen állat a bivaly, amely állhatatosságával, lassú erejével, biztos termelőképességével akár tizennyolc éven át társa lehet egy gazdának, míg egy termelőeszközként vagy gépként kezelt, tej előállítására tenyésztett szarvasmarha öt-hat év alatt „kiég”. Azt a kérdést is felvetette, hogy a kertjeinkben és állatcsordáinkban lakmározó medvék vajon részei-e a tájnak. Akarjuk-e a medvéket befogadni? És vajon nekik milyen céljaik vannak velünk és a mi élőhelyeinkkel?

A konferencia hallgatósága körében inkább gyakorló kisgazdák, szakemberek és vállalkozók voltak, ám a fesztivál más rendezvényeivel együtt e tudományos értekezés is gyümölcsöt hozhat a későbbiekben, akárcsak azok a magvak, amelyeket saját konyhakertjeinkből és gyümölcsöseinkből gyűjtünk, kiiktatva a multinacionális cégek arctalan, vegyszerekkel felpumpált, hipermarketek polcain kínált produktumait.

Boszorkányos receptek

Idén tizennyolc közösség asszonyai készültek a fesztiválra, a visszatérők mellett három újabb település, Székelymuzsna, Székelyszentkirály és Siklód is csatlakozott. Balázs Tímea és Derzsi Réka igazán kitettek magukért: a gyönyörűen feldíszített siklódi standnál a különböző lekvárok és szörpök mellett más házi készítmények – háziszappanok, gyógyteák, gyógynövénytinktúrák, natúr almalé, sőt házi tészta is – várta a látogatókat. Az asszonyok boszorkányos szakértelme a bájitalok főzésére is kiterjedt: vörösbor alapú Szerelmi bájitaluk többféle gyógynövényt is tartalmaz, a potencianövelő csodaszerből naponta egy kupicával kell meginni. Balázs Tímea egyébként gyomorkeserűt is készített, a 68-féle gyógynövénykivonattal készített ital nemcsak egészséges, hanem finom is. Kihagyni vétek!

Elkeresztelt gyógyító füvek

Megfogyatkozva ugyan, de idén is képviseltette magát Bögöz, ezúttal Geréb Enikő és családja készült a gyümölcsünnepre. Enikő egyébként a gyógynövények nagy szakértője, nagymamájától is sokat tanult a jótékony füvekről, de részt vett a Civitas Alapítvány gyógynövény-ismereti képzésén is. A Geréb háztartásban nem szokás cukros italokat inni, a gyerekek is jobban kedvelik a házi szörpöket és a gyógyteákat. „Azt tapasztaltam, hogy a kicsik szívesebben megisszák a gyógyteát, ha annak valamilyen neve van” – magyarázta Enikő a Turbó Kitty, Házi koldrex, Jó reggelt, Lélekharmónia, Bacilusölő vagy Hajnalcsillag elnevezéseket. A szörpök sorában is találtunk igazán különlegeseket, például a rózsaszörpöt. Rózsapárlatot is készítettek az illatos virág szirmaiból, árulta el Enikő, a recepten még csiszolni kell, de jövőre testpermetet is készítenek.

Jó vásár volt

A derzsiek standjáról már első nap elkapkodták a hidegen kavart somlekvárt, de szerencsére otthon még volt tartalék. „Az áfonyalekvár is népszerű volt, olyan vásárlónk is akadt, aki egyszerre tíz üveggel vett belőle” – mesélte Vass-Székely Piroska. A derzsi asszonyok egyébként szederből is készítettek hidegen kavart lekvárt, a sűrű ízről leszűrték a gyümölcs levét, ebből lett a szederszörp. Piroska a balzsamecetes körtelekvárt ajánlotta figyelmünkbe, amelyet kifejezetten húsok mellé ajánlanak fogyasztani.

Verseny és cserebere

A kiállító közösségek ismét összemérhették lekvárfőző szakértelmüket, ezúttal különböző gyümölcsök házasításából készült lekvárokkal lehetett benevezni a versenyre. Tavaly igen nagy sikernek örvendett a süteményverseny, így a szervezők idén Udvarhelyszék legízletesebb almás tésztáját keresték. Mindkét felhívásra szép számban akadtak jelentkezők, az Erdélyi Konyha három munkatársának, Sütő Editnek, Varga Károlynak és Gergely Editnek jutott az a korántsem kellemetlen feladat, hogy a benevezett finomságokat értékelje. A pénzmentes piacon is zajlott az élet: Szűcs-Olcsváry Gellért házigazda számtalan finomságot gyűjtött be a kiállítóktól, melyeket az otthonról hozott befőttekkel, de akár egy-egy verssel, énekkel lehetett elcserélni.

Mózes Etelka például egy magyar népdalért ajánlotta fel saját készítésű cukkinilekvárját. Megérte – nyugtázta mosolyogva. A gyümölcssokadalomban mintegy kétszáz udvarhelyszéki fellépő koptatta a fesztiválszínpad deszkáit, illetve újdonságként szombaton este fergeteges szüreti bálra várták a helybéli közösségeket, csőszöket és táncos lábúakat. A Kárpát-medence legízesebb fesztiválja idén is a megszokott családias hangulatban, ám egyre bővülő programokkal várta a látogatókat. Jövőre is ugyanitt, az aranyló őszben – ígérték a szervezők.