Betűvetés művészetekkel

A rendezvényt elsősorban kisiskolai és óvodapedagógusoknak szervezte Hargita Megye Tanfelügyelősége, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, az Elek Apó Unokái Egyesület, illetve a Benedek Elek Pedagógiai Líceum közössége, tapasztalatcsere céljából. Az idei szimpóziumra a verstanítással kapcsolatos tanulmányokkal nevezhettek be az erdélyi, magyar nyelven oktatók október 20-áig, a felhívásnak komoly sikere volt: 38 tanító és 31 óvónő 54 szakdolgozatot küldött a határidőig, többek közt Hargita, Maros, Kovászna és Bihar megyéből – ezeket elektronikus könyv formájában ki is adták a szervezők.

A beküldött dolgozatok alapján a szervezők tíz pedagógust hívtak meg nyolc előadással a pénteken megtartott szimpóziumra. A pedagógusok kitértek többek közt arra, hogy a gyermekversek által nemcsak a gyerek személyisége és esztétikai érzéke fejleszthető, de azok gondolatmenetének tisztasága, egyértelmű értékrendje pozitívan hat a tanulókéra is. Jakab Anna sepsiszentgyörgyi tanítónő például kiemelte, a vers általi nevelést érdemes ötvözni más művészetekkel, és változatosan tárni a gyerek elé mindazt a szépséget, amelyet az irodalom, a képzőművészet és zene nyújt. Példaként megemlítette, ő a betűvetést mindig úgy kezdi tanítani, hogy az A betű köré felrajzolja „a magányos királyfi csodapalotáját”, amely által a gyerekek is mesésebbnek érzik az írástanulást.

Antal Irma, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanítónője kiemelte Weöres Sándor Sehallselát Dömötör, illetve Nemes Nagy Ágnes Nyári rajz című versét. Előbbit tanító-nevelő jellege, illetve a benne rejlő humor miatt, amely megkönnyíti a gyerekeknek a verstanulást. Mint ismertette, egy jó gyerekvers mindig énekelhető, ezért a memorizálás után általában lejátssza a gyerekeknek a költemények megzenésített változatát (Kaláka Együttes, Halász Judit). A Nyári rajzzal esetében már összetettebb módszertant mutatott be a pedagógus: a felsorolástól a rajzolásig, többféle zenés változat meghallgatásáig terjed a skála, de képbe kerül a vers többértelműsége, a szavak mögött rejtőző, elvontabb jelentés, illetve a hármas tagolás miatt a múlt, jelen, jövő hármasa is. Mint rámutatott, a jó gyerekversben mindig új jelentést lehet felfedezni, kiváltképp felnőttkorban.

A szervezők ebben az évben újítottak is az eddigi szokásokon: a gyerekeket is közvetlenül szólították meg, versírásra buzdítva őket. Az Így rímelünk mi! elnevezésű pályázatra harminckét költemény érkezett be több erdélyi megyéből – ismertette Demeter Magda, a szervező pedagógusok egyike. A versek nagy részét kiállították a díszterem bejáratánál.