A magyarságnak tízszer annyi meséje van, mint Nyugat Európa népeinek együttvéve – állítja Harangozó Imre magyarországi néprajzkutató, aki az év végén tartott előadást Székelyudvarhelyen. Ez azért is fontos, mert a mese a lélek gyógyszere. Az előadó szerint a népi hagyományok mindennapjaink részei kell legyenek, korszerűsítve.
2017. január 02., 21:022017. január 02., 21:02
Szerencsésebb helyeken, mint Bajorország és Szlovénia, ünnepekkor az egész település népviseletet ölt, még akkor is, ha nincs kimondottan egységes, hagyományos viseletük, hanem a boltokból vásárolva hangolják össze öltözéküket – mondta az előadás alkalmával Harangozó Imre néprajzkutató. „Képzeljük el, hogy nem néznénk furcsán egymásra, ha így jelennénk meg, hiszen ez lenne a természetes” – tette hozzá. Meggyőződése, hogy az értelmiség feladata felfedezni, korszerűsíteni, majd továbbadni a hagyományokat, ami nem a régihez való ragaszkodás, hanem annak megértésen alapuló továbbörökítése.
Régen a mese kizárólag a felnőtteknek szólt, mindaddig, amíg Benedek Elek és Illyés Gyula gyerektörténetekké nem írta át őket: „a mostani hollywoodi horrortörténetek gyengék a régi magyar mesékhez képest” – magyarázta a szakember. Ezeket régen akkor mesélték, amikor a kicsik már lefeküdtek, azonban nem egy kíváncsi gyerek az asztal alá vagy éppen a sufniba rejtőzve titokban hallgatta őket, így mire felnőttek, már ismerték a történeteket és továbbmesélték azokat. A mese a lélek gyógyszere, ha nincs mesénk, nem tudjuk helyreállítani lelkünket. A magyar népnek tízszer annyi meséje van, mint a nyugat-európai népeknek összesen – mondta Harangozó –, és szépsége, hogy tőlük eltérően a miénk még mindig élő kultúra, hiszen nálunk még élnek adatközlők. Kitért arra is, hogy a mesében, népköltészetben mennyire meghatározó az ismétlés: a gyerek vég nélkül képes hallgatni ugyanazokat a történeteket, eljátszani ugyanazokat a játékokat, az unalom legkisebb jele nélkül, hiszen az ismétlés életünk lényege. Mindegyik gyerekjáték egy közösségi modell leképzése.
A régi hagyományos társadalomban, eltérően a mostanitól, nem a versengés, hanem a közösségi megélés volt a meghatározó cél, ami előmozdította a mindennapi életet. „A hagyomány az örök jelen idő életünkben: magam vagyok a hagyomány, és viszem tovább belső logikája mentén. A kultúrát nem kell őrizni, hagyományunk se nem birka, se nem rab: élni kell vele” – summázta a szakember, hozzáfűzve, hogy legfontosabb annak a módszernek a megtalálása, amellyel a fiatalokat motiválni tudjuk a hagyomány átvételére.
A Korond-patak megfékezése és az esetleges árvizek megelőzése érdekében átfogó tervet dolgozott ki a vízügyi igazgatóság, amelynek része egy tizenkét méteres gát megépítése is.
Művészettel, személyes történetekkel és szakmai útmutatással járja körül a nők elleni erőszak témáját a Piros. Produkció különleges estje Székelyudvarhelyen, amelynek célja: kimondani, felismerni és segítséget nyújtani.
Megsérült egy 82 éves ember hétfőn Székelyudvarhelyen, amikor egy sofőr nem adott neki elsőbbséget a kijelölt gyalogátkelőn és elgázolta az időst.
Drogprevenciós előadásokat szervez kilencedikes diákoknak és szüleiknek a székelyudvarhelyi Rotary Club november 24–25-én, hogy őszintén beszéljenek a szerhasználatról, a döntésekről és a megelőzésről.
Cipősdoboz- és tartós élelmiszergyűjtő akció indul Székelyudvarhelyen, amely idén még több rászoruló gyermeket, családot, kórházi osztályt és kisnyugdíjast szeretne támogatni a karácsonyi időszakban.
Gázspray-jel és elektromos sokkolóval hatolt be egy szentegyházi lakos otthonába három fiatal férfi, ahol a háztulajdonost bántalmazták, majd elvették tőle a telefonját és 800 lejt. A gyanúsítottak előzetes letartoztatásba kerültek.
A kormánytámogatás folyósításának elmaradása nehezíti a tervezett út- és utcafelújításokat Agyagfalván. A korszerűsítés a Sala utcában kezdődött, és bár a munkálatot le kellett állítani, az utat sikerült járhatóvá tenni a tél beállta előtt.
Szentegyháza nyerte meg a Virágos Magyarország verseny idei kiadásán Az év határon túli települése kitüntető címet.
„Nekünk egymásra kell vigyázni, azért is fontos, hogy az aktuális kihívásokra közösen adjuk meg a választ” – fogalmazott Szili Katalin azon a székelyudvarhelyi konferencián, ahol a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről beszélgetnek a szakemberek.
Rajzfilm, történelem és művészet találkozik Székelyudvarhelyen: a magyar animáció mestere, Jankovics Marcell életművét bemutató kiállítás nyílt a Haáz Rezső Múzeumban, mely egyben a történelem és a művészet összekapcsolásának varázsát is bemutatja.
szóljon hozzá!