A magyarságnak tízszer annyi meséje van, mint Nyugat Európa népeinek együttvéve – állítja Harangozó Imre magyarországi néprajzkutató, aki az év végén tartott előadást Székelyudvarhelyen. Ez azért is fontos, mert a mese a lélek gyógyszere. Az előadó szerint a népi hagyományok mindennapjaink részei kell legyenek, korszerűsítve.
2017. január 02., 21:022017. január 02., 21:02
Szerencsésebb helyeken, mint Bajorország és Szlovénia, ünnepekkor az egész település népviseletet ölt, még akkor is, ha nincs kimondottan egységes, hagyományos viseletük, hanem a boltokból vásárolva hangolják össze öltözéküket – mondta az előadás alkalmával Harangozó Imre néprajzkutató. „Képzeljük el, hogy nem néznénk furcsán egymásra, ha így jelennénk meg, hiszen ez lenne a természetes” – tette hozzá. Meggyőződése, hogy az értelmiség feladata felfedezni, korszerűsíteni, majd továbbadni a hagyományokat, ami nem a régihez való ragaszkodás, hanem annak megértésen alapuló továbbörökítése.
Régen a mese kizárólag a felnőtteknek szólt, mindaddig, amíg Benedek Elek és Illyés Gyula gyerektörténetekké nem írta át őket: „a mostani hollywoodi horrortörténetek gyengék a régi magyar mesékhez képest” – magyarázta a szakember. Ezeket régen akkor mesélték, amikor a kicsik már lefeküdtek, azonban nem egy kíváncsi gyerek az asztal alá vagy éppen a sufniba rejtőzve titokban hallgatta őket, így mire felnőttek, már ismerték a történeteket és továbbmesélték azokat. A mese a lélek gyógyszere, ha nincs mesénk, nem tudjuk helyreállítani lelkünket. A magyar népnek tízszer annyi meséje van, mint a nyugat-európai népeknek összesen – mondta Harangozó –, és szépsége, hogy tőlük eltérően a miénk még mindig élő kultúra, hiszen nálunk még élnek adatközlők. Kitért arra is, hogy a mesében, népköltészetben mennyire meghatározó az ismétlés: a gyerek vég nélkül képes hallgatni ugyanazokat a történeteket, eljátszani ugyanazokat a játékokat, az unalom legkisebb jele nélkül, hiszen az ismétlés életünk lényege. Mindegyik gyerekjáték egy közösségi modell leképzése.
A régi hagyományos társadalomban, eltérően a mostanitól, nem a versengés, hanem a közösségi megélés volt a meghatározó cél, ami előmozdította a mindennapi életet. „A hagyomány az örök jelen idő életünkben: magam vagyok a hagyomány, és viszem tovább belső logikája mentén. A kultúrát nem kell őrizni, hagyományunk se nem birka, se nem rab: élni kell vele” – summázta a szakember, hozzáfűzve, hogy legfontosabb annak a módszernek a megtalálása, amellyel a fiatalokat motiválni tudjuk a hagyomány átvételére.
Róth András Lajos nyugalmazott könyvtárőr tart előadást április 21-én, kedden Székelyudvarhelyen.
Sporteseményekkel ünnepelt csütörtökön az idén 35 éves Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság székelyudvarhelyi egysége. A cél az volt, hogy még jobban összekovácsolódjon a csapat, és fejlesszék kapcsolataikat a többi hatósággal.
Egyházi kórusok találkozóját szervezik meg Székelylengyelfalván: a székelyudvarhelyi főesperesi kerület kórusainak 26. találkozóján mintegy 430 résztvevő és 18 kórus lép fel április 18-án, szombaton.
Távozott a Székelykeresztúrhoz tartozó Sóskút közelében telelő hárombocsos anyamedve, amelynek ottlétéről február elején szereztek tudomást a hatóságok. A nagyvadak üregét szerdán tömték be a vadászok, illetve a polgármesteri hivatal munkatársai.
Területeket és ingatlanokat cserélt Hargita Megye Tanácsa és a szentegyházi önkormányzat Homoródfürdőn a település turisztikai fejlesztése érdekében. A jelenlegi helyzetről, a fejlesztési stratégiáról és a kihívásokról is érdeklődtünk.
A fagykárok szempontjából legkritikusabb időszakot megúszták idén a gyümölcsöskertek, ha kitartanak a kedvező körülmények, jó lesz az idei termés. Az is körvonalazódik, hogy miért nem kaphatott kártérítést múlt évre a gyümölcstermesztők egy része.
Több mint százéves, még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó sínt szedtek fel Székelyudvarhelyen, a Vásártér utcai vasúti átkelőnél. Várhatóan jövő hónapban felújítási munkálatok kezdődnek.
Ismét dolgoznak a munkagépek az Orbán Balázs utca Szejkefürdő felőli kijáratánál, öt héten belül be kell fejezni a felújítást – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Textil- és elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek Szentegyházán, ahol április közepén két alkalommal is leadhatják a lakók a feleslegessé vált holmikat.
Hamarosan négyzetméter-alapon kiszámolt összegért válthatják ki éves működési engedélyüket a székelyudvarhelyi játékterem- és fogadóiroda-tulajdonosok – derült ki a lakossági fórumon, ahol a szerencsejátékokat szabályozó tervezetet is bemutatták.
szóljon hozzá!