Az erdők saját regenerálódását részesítik előnyben

Idén tavasszal összesen 8,4 hektáron ültetnek facsemetéket a Homoród Erdészeti Hivatal munkatársai, a területből egy hektárnyi a városé, a többi magántulajdonban van – magyarázta szerkesztőségünknek Ioan Bănucu, az intézmény vezetője. Mint mondta, az erdők saját regenerálódását részesítik előnyben, ebben egyebek mellett az idős fák kivágásával segítik a természetet, lehetőséget biztosítva a lehulló magvak megfoganására. Az ezekből kihajtó facsemetéket a későbbiekben gondozzák, a nem kívánt fafajokat eltávolítják közülük, de ha szükséges, saját facsemetéikkel pótolják a ritkábban benőtt területeket. Összesen 42,1 hektáron végeznek ilyen munkát idén.

Az erdészeti hivatal saját faiskolákat hozott létre Homoródszentmártonban és Székelykeresztúron, ahol 2-4 évig nevelik a cseresznyefa-, tölgyfa-, juharfa-, lucfenyő-, kőrisfacsemetéket, mielőtt kiültetnék őket a természetbe. Idén eddig a Rez-tetőn és a Kerekerdőn voltak erdőpótlások.

A szarkakő aljában a kiszáradt facsemetéket pótolták, míg a Kerekerdő szélén egy 70 áras területet ültettek be tölggyel az elmúlt napokban – tudtuk meg Balog Lászlótól, a hivatal erdészétől. Mint mondta, a facsemeték kiültetése után nem sokkal lehavazott, ám ez nem tesz kárt a növendékekben, sőt az olvadó hólénél semmi sem táplálja jobban őket. „Nem az történt, hogy az eső leesett, s lefutott a dombon, hanem az olvadó hólé folyamatosan táplálja a növényt” – magyarázta. Az egyetlen problémát az okozhatja, ha mínusz 10 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet.

Balog László elmondta, hogy a vágásérett erdőkben – amelyek száz évnél idősebbek – nagyjából harminc áras körökben vágják ki a fákat azért, hogy magvaikkal tovább szaporodhassanak a „nemes” fajok. Amint új facsemeték fogannak meg (2-3 év múlva), a kört tágítják, így természetesen megújulhat az erdő. Balog hozzátette, a természetes szaporítás azért is legjobb módszere az erdők regenerálásának, mert ugyanoda kerülnek fák, ahol addig is voltak.