
Fotó: Simon Eszter
Nem volt egyszerű, de összefogással példaértékű lépést tett ötszáz udvarhelyszéki gazda azzal, hogy sikerült felvásárolniuk a régi székelykeresztúri vajgyár épületét. Így a tejtermelők maguk dolgozzák fel és értékesítik majd a tejből előállított termékeket.
2012. augusztus 03., 21:362012. augusztus 03., 21:36
2012. augusztus 04., 10:412012. augusztus 04., 10:41
Augusztus 3-án, pénteken délben került sor Székelykeresztúron a tejfeldolgozó üzem kulcsának ünnepélyes átadására. Amint arról korábban írtunk, 2010 nyarán derült ki, hogy Székelykeresztúron eladó a régi vajgyár épülete. Akkor 45 gazda úgy döntött, hogy szervezetbe tömörülve maguk veszik meg a gyárat, így 2011. február 10-én megalapították a Küküllő–Keresztúr Tejfeldolgozó és -értékesítő Szövetkezetet.
Az ünnepélyt Varga-Nagy László, a szövetkezet elnöke nyitotta meg, aki megköszönte annak az tíz udvarhelyszéki település polgármesterének és 500 tejtermelő gazdának a hozzáállását, akik bíztak a szövetkezetben és a felmerülő nehézségek mellett végig kitartottak. „Végre megértük azt, hogy Székelykeresztúrtól Szentegyházáig van olyan 500 gazda, akik nem csak tejtermelők, hanem tejfeldolgozók és értékesítők is lesznek. További céljaink közé tartozik, hogy az uniós normáknak megfelelő termékeket tudjunk előállítani, ennek érdekében még sokat kell dolgoznunk” – mondta, majd röviden kitért arra is, hogy az üzem felvásárlása csak banki hitellel valósulhatott meg.
„Bizonyára én voltam a legbizonytalanabb láncszem ebben az összefogásban, mert mindannyian tudjuk, hogy a banki hitel itt igencsak jelentős, mely plusz kötelezettséget varr a gazdák nyakába. Ezt minél hamarabb ki kell zárni” – véleményezett ezzel kapcsolatban Rafai Emil, Keresztúr polgármestere.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsánának elnöke örömmel nyugtázta, hogy egy olyan üzem udvarára lépett be, mely már nem másé, hanem a miénk. „Sajnos mindeddig Hargita Megye Tanácsa nem foglalkozott a mezőgazdasággal, 2008 óta azonban ennek a támogatásában is szerepet vállalt, jó példa erre az, hogy Almáson és Borzsovában csarnokok létesültek, így jobban tudják értékesíteni a tejet. A Székely Termék logójával pedig mi is megtanultuk, hogy 40 lejért is el lehet adni a 10 lejből előállított sajtot” – hangsúlyozta a megyeitanács-elnök, aki említést tett a januári, Parajdon történő gyűlésről, ahol a tizenegy település gazdái „vérszerződést” kötöttek egy közös cél érdekében, mely most megvalósult.
Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul szerint ez az ötlet egy új egységet termtett az önkormányzatok, gazdák és Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériuma között, és arra bíztatta a jelenlévőket, hogy ha nehézségek jönnek, akkor se bomoljon meg ez. „A termékeladáshoz jó marketing kell, de tudatos vásárló is, hangsúlyoznunk kell az itt élőknek, hogy ha ezt a terméket vásárolják, akkor gyermekeik oktatásához és a nagyszülők nyugdíjához is hozzájárulnak” – emelte ki a főkonzul.
Az ünnepély zárásaképp az épületre felhúzták a székely zászlót, majd az egybegyűlteket körbevezették a tejfeldolgozó üzemben, körbejárva a tej útját.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
szóljon hozzá!