
Fotó: Veres Nándor
Több mint egy évvel indulása után az Átalvető program közszájon forgó névvé vált Udvarhelyszéken. A Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési osztályának kezdeményezése a helyi kistermelőket hivatott felkarolni, termékeik értékesítésében segíteni, viszont mindezen túl kapcsolatépítő szerepe is van a vidék és a város között. Sinka Arnold programfelelőssel, az Átalvető projektmenedzserével beszélgettünk az alapos és biztos építkezésről és a hogyan továbbról.
2012. július 23., 17:202012. július 23., 17:20
2012. július 23., 17:392012. július 23., 17:39
– Hogyan kezdődött és egy év után hol tart az Átalvető program?
– Megszerveztünk egy több modulos képzéscsomagot. Az Átalvető azokkal az őstermelőkkel indult, akik ezen részt vettek. A képzést harmincöten végezték el, abból kilenc-tízen maradtak, akik hajlandók voltak beszállni ebbe a kezdeményezésbe. Az indulás után további két termelő csatlakozott, de valójában többen is jelentkeztek, viszont az a gond, hogy sokuknak nincs engedélyezett műhelyük, az engedélyek beszerzése pedig eléggé hosszas folyamat. Ebből az okból kifolyólag több termelőt is vissza kell utasítanunk. Ilyen szempontból lassan építkezünk, de úgy látom, hogy amit eddig sikerült felépíteni az biztos lábakon áll. Folyamatosan képzéseket szervezünk termelőinknek. Az egy év távlatából nagyon jól látszik, hogy óriásit változott a termékek minősége, de kinézetük is. Tehát az Átalvető egy biztos háttérrel és fejlődési lehetőséggel szolgál a tagoknak.
– Jelenleg hány őstermelővel dolgoznak?
– Tizenhárom, főként Nyikó menti termelővel dolgozunk, akiknek egy része folyamatosan, a többiek pedig csak időszakosan termelnek.
– A hétvégén sorra kerülő Míves Emberek Sokadalmán újból képviselve lesz az Átalvető.
– Igen, a Míves Emberek Sokadalmán ezúttal három települést próbálunk megjeleníteni, lesz pálfalvi, farkaslaki és malomfalvi sátor. Ezen termelők kézműves termékei lesznek kiállítva kóstolásra, emellett termékbemutatót is szeretnénk rendezni, ahol a sajtkészítés, lekvárfőzés, kenyér- és a kürtőskalácssütés folyamatát tekinthetik majd meg az érdeklődők. Továbbá szombaton ismét lesz főzőverseny, ahol kérésünkre a települések képviselői a térségre jellemző hagyományos recept alapján készítenek majd el egy-egy étket, amelyeket természetesen meg lehet majd kóstolni.
– A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által rendezett hagyományos termékek havi vásárának is partnerei az Átalvető őstermelői. Milyen visszajelzések érkeztek a termelőktől?
– Hargita Megye Tanácsával konzultáltunk ez ügyben, ők úgy véleményeztek, egy év vagy legalább hat hónap szükséges ahhoz, hogy bejáratódjon a vásár, amíg a vásárlók körében is elterjed a híre. Termelőink egyelőre jó közepesnek nevezték az udvarhelyi havi vásárokat, még egyik alkalommal sem volt kimagaslóan nagy árulás vagy látogatottság. A népszerűsítéssel továbbra is foglalkozunk, bannereket nyomtatunk, minden vásár előtt meghirdetjük az eseményt. Reméljük, hogy Székelyudvarhelyen is beindul a gépezet. Végeztünk egy felmérést is, amelyből kiderült, hogy sok vásárló úgy gondolja, ezek a termékek drágábbak, mint amelyeket a nagykereskedésekben lehet kapni, holott a legtöbb termék lényegesen olcsóbb, ha nem féláron kapható a boltokhoz képest. Tehát ezek a termékek, amellett hogy egészségesek, helyileg készülnek, a vásárló pedig a helyi termelőket támogatja vásárláskor, lényegesen olcsóbbak is, mint mondjuk a különböző importáruk.
– Vannak sikertermékek?
– A malomfalvi érlelt és fűszeres sajtok nagyon népszerűek, ezek friss tejből készülnek, továbbá minőség és ár szempontjából is sokkal jobbak, mint a nagykereskedésekben kapható hasonló termékek.
– Főként tejből és gyümölcsökből készült termékek szerepelnek az Átalvető ajánlatában. A húsfeldolgozásra igény vagy lehetőség nincs?
– A húsfeldolgozás egyelőre azért nem működik, mert a térségben nincsenek engedélyezett vágópontok, hisz ebben az esetben is csak olyan hústerméket forgalmazhatunk, amely engedéllyel rendelkező vágópontról származik. Ez a terület pedig még szűz itt a vidékünkön. Tervben van Pálfalván egy vágópont létrehozása, így három-négy termelőnél lehetne kis feldolgozót létrehozni. Pálfalván vannak nagyon jó tervek, reméljük, hogy három éven belül ilyen szempontból mintatelepülés lesz a faluból. Egyébként szintén Pálfalván közösségi sajtműhelyt is szeretnénk létrehozni, ahol néhány hozzáértő falubeli kézműves sajtokat készítene. Erre a célra kaptunk egy pincerendszerrel rendelkező egyházi ingatlant, amelyet a célnak megfelelően átalakítunk, újraépítünk.
– Gazdaszövetség létrehozását is tervezik. Milyen céllal?
– Amikor ellenőrzött körülmények között, tehát egy márkanév alatt, egy szövetségen belül folyik a termelés, akkor tudjuk biztosítani, hogy a termékek helyileg, vegyszer nélkül termelődnek és állítódnak elő. Azt szeretnénk tudatosítani a vásárlókban, hogy ezek nemcsak helyi, de egészséges termékek is. Húsz termelő már érdeklődött a szövetség iránt, amely egyébként két ágazatra szakad majd: a zöldségtermesztésre és a tejfeldolgozásra.
– A friss zöldség értékesítése hogyan történne?
– A zöldségek értékesítésében a Merkúr Áruház és a Szuper üzletlánc lenne a partnerünk, így a friss termékeket az üzleteken keresztül próbáljuk meg eljuttatni a vásárlókhoz. Emellett pályázati forrásokból helyi közbirtokosságokkal együttműködve zöldségfeldolgozókat akarunk létrehozni egy-két éven belül: egyet Székelykeresztúron, egy másikat a Felső-Nyikó mentén. Tehát az a termék, amit nem tudunk értékesíteni, a másod-, harmadosztályú zöldségek bekerülnének a feldolgozóba, majd kész termékként kerülnének a polcokra. Mellesleg a székelyudvarhelyi önkormányzattal partnerségben, szintén a gazdaszövetség révén a helyi napközik, iskolák, a kórház étkezdéjében ezeket a helyi termékeket használnák fel.
– Az elmúlt években több olyan kezdeményezés is született Udvarhelyen, amely a helyi termékeket és termelőket hivatott felkarolni. Miben más az Átalvető?
– Az Átalvető egyértelműen az őstermelőt támogatja, pontosan ezért jól megfér a más, helyi termékeket népszerűsítő projektek mellett. A Góbé termékcsalád inkább a kisvállalkozókat karolja fel, a Legendás termékek teljesen más kategóriába tartoznak, és más vásárlói közönséget céloznak meg. Az Átalvető márkanév alatt forgalmazott helyi termékeknek megpróbálunk helyi vásárlókört keresni, és fontos szempont az is számunkra, hogy egészséges, vegyszermentes termékekről legyen szó. Egyelőre nem akarjuk bióként minősíttetni a termékeket, hisz úgy vélem, a vásárlónak és nem egy külső cégnek kell ezeket minősítenie. Egyébként a program célja a közösségépítés is, az Átalvetőn belül is olyan szép történetek vannak, hogy összejön egy termelő és egy vásárló, és majdnem baráti kapcsolatok alakulnak ki. A szociális munka alapelvét követve az a célunk, hogy minél több termelőt önállóvá tegyünk, hisz ha a termelők önállóvá tudnak válni, saját erőből el tudják tartani magukat és családjukat, akkor az Átalvető elérte célját.
Az Átalvető programban részt vevő termelők a július 27–29. között rendezett Míves Emberek Sokadalmán is jelen lesznek, illetve a Székelyudvarhely központjában minden hónap utolsó szombatján megrendezett hagyományos termékek havi vásárán.
Két személyautó ütközött és sodródott le az úttestről szerdán kora délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn.
Székelyudvarhelyen szerdán újrakezdték a munkálatokat a Bethlen Gábor utcában, és az elkövetkező időszakban többfelé útjavításra, illetve forgalomkorlátozásra kell számítani.
Szinte teljesen megsemmisült egy fűrésztelep csarnoka a szerdára virradó éjszaka keletkezett tűzben Szentegyházán.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
szóljon hozzá!