Adóváltozások idéntől: beszűkült a trükközők mozgástere – videó

„A nagy részük arról szól, hogy bizonyos eseteket próbál korlátozni az ANAF. Ha például én eladom egy hajléktalannak a cégemet, vagy ha feketézek, vagyis költségem van, bevételem nincs, veszteséges vagyok, pakolom bele a pénzt a cégbe, zsonglőrködök – tehát ezeket a rossz magaviseleteket próbálja az adóhatóság korlátozni” – vezette fel az előadás témáját Szilágyi István. Az adószakértő, közgazdász, valamint az eBillio online számlázási platform üzemeltetője a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi szervezetének és az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) közös rendezvényén tartott előadást az utóbbi időszakban megjelent törvények által hozott adózási változásokról.

Az ANAF sokkal jobban digitalizál, mint amennyire gondoljuk

Most már tudjuk, hogy az online ellenőrzés nemcsak az elvárt szinten, hanem az fölött van, nagyon sok információja van már az adóhatóságnak, és tudja is azokat használni – hangzott el az előadáson.

• A Bookingtól, Airbnb-től kikért adatok alapján több ezer, az adóhatóság előtt addig ismeretlen szállásadót azonosított az ANAF,

• a nagyvárosokban Uber- és Bolt-taxisokat ellenőriztek tömegesen,

• és már az Európában is bejegyzett kriptovaluta-tőzsdék adataihoz is van hozzáférése a hatóságnak.

2025 végén pedig megjelent egy törvény arról is, hogy azok a kriptotőzsdék is adatokat kell bekérjenek a felhasználóktól, amelyek nem Európa területén működnek, és az adóhatóságnak információkat kell adjanak a tranzakciók végértékéről – mondott néhány újdonságot, illetve példákat az elmúlt évből Szilágyi István.

SAF-T-os részletek a könyvelésben

„Általános szabály most már, hogy az ANAF jobban ismeri a te cégedet, mint amennyire te ismered” – mondta azzal kapcsolatban, hogy a könyvelők által az adóhatósághoz online benyújtott SAF-T-nyilatkozatok alapján mennyire részletes képet tud alkotni az ANAF az adott cégről.

A változásokat illetően kitért a múlt év végén megjelent törvény által bevezetett egyik új fogalomra, a nettó eszközértékre (activ net). Ez egy cég esetében a teljes eszközállomány és az összes tartozás különbségét jelenti: előbbiből kivonjuk az utóbbit, a kapott eredmény a nettó eszközérték.

„A nettó eszközértéknél az lesz problémás, ha az eredmény, amit kapunk, kevesebb mint a törzstőkénk fele. Az tudja nagyon lecsökkenteni ezt az értéket, ha a cég veszteséges volt az elmúlt időszakban folyamatosan” – magyarázta Szilágyi István.

Az ezzel kapcsolatos egyik legfontosabb korlátozás az, hogy

Ha valaki látott már munkaügyi ellenőrzést, akkor képzelje hozzá, hogy testkamera rögzíti, ahogy az érkező ellenőr az első alkalmazottat elkezdi kérdezni, az nem tud románul, az sem tudja, mennyi fizetést kap, és azt sem, hogy hánytól hányig dolgozik – ebből elég rosszul is ki lehet néha jönni, hívta fel a figyelmet az adószakértő.

A bírságokat illetően is szigorítások történtek:

A feketemunka esetében megduplázódott a bírság értéke: az eddigi 20 ezer lej helyett 40 ezer lejt fizetnek minden feketén foglalkoztatott dolgozó után a törvénysértés elkövetői.

Változások az egyéni vállalkozások esetében

A nyugdíjbiztosítást (CAS) illetően lényegében nincsenek olyan változások, amelyek érintenék az egyéni vállalkozókat – a nyugdíjbiztosítást a minimálbér alapján számítják ki egy lépcsőzetes rendszerben, de sem a minimálbér, sem a plafonértékek nem változtak, így az egyéni vállalkozások által fizetendő nyugdíjbiztosítás sem.

Az egészségbiztosítási (CASS) járulék a nagy, 60 minimálbér összegét (243 ezer lejt) meghaladó éves jövedelmet megvalósító egyéni vállalkozások esetében nő, ugyanis tavaly ezek legfeljebb 60 minimálbér után fizettek 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást, ám ez a plafonérték 72 minimálbérre nőtt, a járulék maximális értéke pedig 24 300 lejről 29 160-ra. Az előadáson elhangzott témákat egyébként példákkal illusztrálva online platformján is részletesen kibontotta az adószakértő.

Az egyéni vállalkozások egy kategóriáját érinti jobban a változás: azokat, amelyek jövedelemnorma szerint adóznak, azaz fix adózásúak. Ezt csak bizonyos tevékenységek esetében engedi meg a törvény, és csak 25 ezer eurót meg nem haladó éves jövedelem esetében – ha ezt meghaladja, a vállalkozás a következő évtől már nem maradhat fix adózású.

„Ami nagy változás, hogy úgy működik ez a fix adó, hogy minden megyében kiközlik januárban, hogy arra az évre mennyi az összeg, amire a fix adót ki kell számolni. Most a változás azt mondja, hogy ez nem lehet kisebb, mint a minimálbér. Ez pedig azt jelenti, hogy minden jövedelemnorma szerinti adózó nyugdíjbiztosítást is kell fizessen, vagyis

Fontos azzal is számolni, hogy

„Mivel az én cégem, ezért azt csinálja, amit én mondok, eladom a lapátot 20 ezer lejért, a cégem kifizeti nekem a 20 ezer lejt, én pedig nem osztalékot vettem ki, hanem megkaptam a lapátom árát. Most viszont az van, hogy

A többségi tulajdonrészt eladásához most már kötelezően be kell mutatni egy pénzügyi igazolást arról, hogy van-e adótartozása a cégnek. Ha van, a pénzügy garanciát fog kérni, a garancia értéke pedig megegyezik majd az adótartozás összegével. Csak ennek a befizetése után hagyja jóvá a pénzügy a vállalkozás átírását a cégbíróságon.

Az adószakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy

Ez megváltozott, már egy alkalmazott esetén is helyben marad az adó, ám ennek érdekében elkülönített könyvelést kell vezetni. Ez pedig egy adminisztratív terhet jelent azoknak a kis cégeknek is, amelyek például két-három kisboltot működtetnek több szomszédos településen, de még azoknak is, amelyeknek az adott település több pontján van üzlete – részletezte a törvénymódosítás lényegét a szakember.

„Egy másik adminisztratív szabály, hogy

A 16 százalékosra nőtt adókra visszatérve, Szilágyi István emlékeztetett arra is, hogy a kriptovalutákkal való kereskedés esetében is 16-ra nőtt a korábban 10 százalékos adó, a román tőzsdén jegyezett cégek részvényeinek a birtoklása után pedig ugyan továbbra is kedvezményes marad az adó, ám megduplázódott a tavalyi mértékhez képest.

Ami pedig a jövőben várható változásokat illeti, elmondta, a tavaly bevezetett, sokat vitatott oszlopadót az ígéretek szerint jövőtől kivezeti az adóhatóság.