Adót vetnének ki az egyéni hőközpontokra

Európai uniós javaslatra Romániában is megadóztatják a környezetszennyező fűtésrendszereket

Környezetszennyezési adót fognak kivetni a lakásokban felszerelt, gázzal működő egyéni hőközpontokra, az intézkedés bevezetésére 2013-ban vagy 2015-ben kerülhet sor – jelentette be Borbély László környezetvédelmi miniszter. A bukaresti Közpolitikai Intézet (IPP) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a tárcavezető azt mondta, az adó miatt a jövőben már nem lesz annyira vonzó alternatíva a fűtésre az egyéni hőközpont.

Ezt a székelyföldi helyzettel példázta, ahol korábban a gáz bevezetését szorgalmazták az emberek, most viszont azért harcolnak, hogy leválhassanak a gázhálózatról, mert környezetkímélőbb alternatívákat (például fűrészport vagy pelletet) találtak a fűtésre. Borbély László hozzáfűzve: „Hála Istennek, van elég fa a térségben.”

A szakminiszter szerint ott, ahol a lakosság nagy része levált a távhőrendszerről, a hagyományos energiával működő társas hőközpontok vagy a megújuló energiákat hasznosító fűtésrendszerek jelenthetik az egyik megoldást.

A környezetszennyezési adó bevezetése a székelyudvarhelyi családok nagy részét érintheti, hiszen több mint ötezer család fűt egyéni hőközponttal, miközben valamivel több mint 2500 lakás maradt a távhőrendszeren, és van egy nagyon kis számú elektromos árammal fűtött háztartás is – tudtuk meg Ráduly Mihálytól, a távhőszolgáltató vállalat vezetőjétől.

A jövőben már nem lesz annyira vonzó alternatíva a fűtésre az egyéni hőközpont

„A környezetszennyezési adó ötlete nem újdonság, több európai országban is bevezették már, ott azonban minden fosszilis energiával működő hőrendszerre kivetették ezt, legyen az egyéni hőközpont vagy távfűtés, és várhatóan ez nálunk sem lesz másként” – mondta az Urbana Rt. igazgatója.

Tíz kocsi helyett inkább egy busz

Fontos azonban számolni azzal, hogy az egyéni hőközpontok jóval kevésbé hatékonyak, mint a távhőrendszerek kazánjai, ennélfogva a környezetet is jobban szennyezik, így várhatóan az ezekre kivetett adó is magasabb lesz – tudtuk meg a szakembertől.

Ráduly Mihály példát is mondott a különbség érzékeltetésére: miközben egy átlagos tömbházlakásba 18–20 kilowatt teljesítményű egyéni hőközpontot kell felszerelni, hogy a kellő mennyiségű hőt és meleg vizet elő tudja állítani, addig a távhőszolgáltatás esetében egy hasonló méretű lakásra 4–5 kilowatt teljesítményt kell betervezni, azaz ennyiből elő tudják állítani a szükséges mennyiségű hőt.

„Ez óriási különbség” – fogalmazott Ráduly Mihály, hozzáfűzve, hogy ez a környezetszennyezés tekintetében is megmutatkozik.

Az egyéni hőközpontok esetében sok embert megtéveszthet, hogy a gyártók adott esetben 90 százalékos hatásfokot ígérnek, csakhogy ez az optimális használat esetén érvényes. Összességében viszont – a sok ki-be kapcsolás miatt – a gyakorlatban jóval kisebb hatásfokkal működnek, és az égéstermék részaránya is magas a gázzal működő kiskazánoknál, így várhatóan a rájuk kivetendő környezetszennyezési adó is magasabb lesz – tájékoztatott Ráduly Mihály.

„Nem mindegy, hogy negyven személy tíz gépkocsival tesz meg egy bizonyos utat, vagy ugyanezt a távot egy negyven személyes autóbusszal teszik meg” – mondott végszóként egy újabb példát a fűtésrendszerek közti különbségek érzékeltetésére a közüzemek igazgatója.