A városiakat is elvárnák a gazdanapokra – tele pénztárcával

Közel kétezer gazda vett részt a kápolnási állatvásáron, ahol szarvasmarha-kiállítást, szakmai előadást és kulturális programokat is tartottak. A vevők fajtiszta hús- és tejelőmarhák között válogathattak, de eladásra kínáltak juhokat, pásztorkutyákat is. A lovak többsége keverék állat volt, ezt jelezték is tulajdonosaik. Továbbá hámok, ostorok és egyéb, állattartáshoz kapcsolódó eszközök is szerepeltek a kínálatban. Igazi vásár volt, alkudozással, tanácsadással, és nemcsak idős, hanem fiatal gazdákkal is lehetett találkozni.

Kápolnásfaluban szinte csak az állattartásra korlátozódik a mezőgazdaság – melyből a település lakóinak többsége él –, hiszen a szántóföldek kicsik, kevés gabonát lehet termeszteni, inkább a legelőket kell kihasználni – magyarázta Benedek László, a község polgármestere, hogy miért tartotta fontosnak a szakmai előadásokkal színesített gazdanap és vásár megszervezését. „Nagyon fontos, hogy a gazdák megismerjék egymást és tapasztalatokat cseréljenek. Úgy látom, hogy példát vesznek egymástól és frissítik állatállományukat. Ez abból is látszik, hogy minden évben egyre szebb jószágokat hoznak a vásárba” – fogalmazott. Az elöljáró szerint napjainkban a gazdák kicsit elkényelmesedtek, internetes, illetve újsághirdetéseken keresztül próbálják eladni állataikat, ami a személyes kapcsolatok kárára megy. Ezt hivatottak pótolni a hasonló vásárok.

Egyébként abból is látszik, hogy az igényeknek megfelelő programot állítottak össze a szervezők, hogy a hasonló rendezvényekhez képest nem az italárusoknál voltak összegyűlve a gazdák, hanem a szakmai előadásokon.

Piros tarka teheneit árulta a vásárban Márton Attila szentegyházi állattartó, aki elmondta, nem egyszerűek a gazdák mindennapjai, hiszen ünneptől függetlenül mindennap dolgozniuk kell, ha meg akarnak élni. A piac beszűkülése, a tej elértéktelenedése, a támogatások megszerzésének körülményessége csak nehezít az állattartók amúgy sem rózsás helyzetén. Noha sokan buta embereknek gondolják a gazdákat, ez nem igaz, hiszen ha nem is értenek a joghoz vagy nem mérnökök, azért az állattartáshoz is tudás kell és nem kevés áldozat – hangsúlyozta. Úgy érzi, nincsenek eléggé megbecsülve, pedig egészséges élelmet állítanak elő, amit mindenkinek fogyasztania kellene a külföldi, vegyszerezett termékek helyett. Szerinte akkor lehetnének még hasznosabbak a hétvégihez hasonló piacok, ha azokra elmennének a városi emberek is és vásárolnának. Ha nem is egy ember venné meg a tehenet, többen is összeállhatnak és eloszthatják a húst – tette hozzá.

Népszerű volt az állam által indított, törzskönyvezett tenyészbikák, illetve vemhes üszők vásárlásához támogatást biztosító Minimis programmal kapcsolatos előadás is. Tánczos Barna szenátor rámutatott, 17 és 34 hónap (húsfajták), valamint a 17–28 hónap (tejelő fajták) közötti életkorú, legalább három hónapja vemhes üszőket lehet vásárolni a támogatásból. Olyan gazdák kérhetnek segítséget, akik három-tíz tehénnel rendelkeznek és legalább tízes létszámúra kell bővíteniük állatállományukat. Maximum tíz üsző vásárlására kérhető támogatás. A tenyészbikák esetében csak húsfajtákat lehet vásárolni, 18–24 hónapos egyedeket. Erre nyolcezer lej támogatást biztosítanak, míg az üszőknél 5000 lejt a tejelő, 6000 lejt a húsfajtákra. Az igényléseket november 11-éig kell benyújtani a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnál. A támogatás kifizetése december 1-jén kezdődik és év végéig befejeződik. Az állatoknak a pénz megérkezése után legkésőbb tizenöt nappal a gazda nevére kell kerülniük.

Az előadás után a jelenlévők is elmondhatták problémáikat a szenátornak, aki szerint talán ez a legfontosabb része a vásárnak, hiszen ilyenkor tudja meg, milyen gondokkal küzdenek az állattartók. Kiderült, a támogatások megszerzése szempontjából a bürokrácia okozza a legnagyobb gondot a gazdáknak, ugyanakkor kérdezték a tenyésztési technológiákról, valamint a vadkárok értékének megtérítésével kapcsolatban is.

Tánczos elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány eltörölte a medvékre vonatkozó új kilövési kvótákat, hiszen egy olyan vadról van szó, amelynek nincs természetes ellensége. Szerinte ez a medveállománynak sem tesz jót, nemhogy a gazdálkodásból élő embereknek. A csökkenő tejárak miatt kialakult lehetetlen helyzettel kapcsolatban elmondta, a gondot a tejkvótarendszer beszüntetése okozta, és a kisgazdáknak csak akkor van esélyük a megmaradásra, ha egyesületekbe tömörülnek. A beszélgetés végén felkérte a jelenlévőket, hogy bármilyen problémájuk adódik, keressék fel, akár a közösségi hálón is, hiszen csak így tud segíteni.

Szürkemarhák a vásáron

Csak hobbiból tart szürke marhákat a lövétei András Dénes, mégis úgy érezte, jó, ha a többi gazda is megismerkedik a fajtával, ezért is ment el a vásárba. Elmondta, bár nagy szarvuk miatt ijesztők lehetnek az állatok, jámbor jószágokról van szó, amelyeknek meglehetősen egyszerű a tartása, hiszen igénytelenek. Szaporításuk is egyszerűbb, illetve a vadakkal szemben is könnyebben védekeznek. Mint mondta, az állatokat húsukért tartják, ezért is nem túl népszerűek a kisebb gazdák körében, akik egy-két tejelőtehénnel könnyebben jutnak pluszkeresethez. Van piaca ugyanakkor a szürke marhának is – főleg külföldön –, ám ahhoz legalább ötven állatot kell tartania a gazdának, hogy megérje kereskedni.

András Dénesnek csak tizenegy jószága van, mint mondta, lehet, hogy tíz évbe is beletelik, mire ötvenen lesznek. Hozzátette, nem olcsó a beszerzésük, törzskönyvvel együtt ezer euróba is kerülhet egy tinó. Az állam erre a fajtára is ad támogatást, de a gazda ezt idén nem kapta meg, ami nem kevés veszteséget jelent neki. András rámutatott, a bürokrácia miatt nehéz a szubvenciók igénylése – ráadásul körülményes is –, a juhok és a marhák ára is sokat esett az utóbbi időben, így nem egyszerű megélni tartásukból.