Majdnem száz alkalommal okoztak károkat idén a medvék Hargita megyében, leggyakrabban szarvasmarhákat öltek. Legutóbb Lövétén pusztított el egy tinót a védett vad, a prédának csak a fejét hagyták meg a vadállatok a kárfelmérők másnapi kiérkezésére.
2013. október 24., 17:352013. október 24., 17:35
2013. október 24., 17:462013. október 24., 17:46
A Hargita megyében előforduló vadkárok háromnegyedét a medvék okozzák, de a legnagyobb értékű károk is a szigorúan védett vad számlájára írhatók, hiszen leggyakrabban több száz kilós haszonállatokat pusztítanak el, többnyire szarvasmarhákat. Év elejétől mostanáig majdnem száz, medvék által okozott vadkárról készült feljegyzés Hargita megyében, legutóbb Lövétén helyszínelt a megyei környezetvédelmi ügynökség, a területet kezelő vadásztársulat és a helyi önkormányzat képviselőiből álló kárfelmérő bizottság, kiegészülve a körzeti állatorvossal.
Tinóért egy borjú árát
Az elmúlt hét vasárnapján, október 20-án a településtől alig másfél kilométerre, egy kaszálón támadt rá a medve egy helyi állattartó gazda kétéves tinójára, és meg is ölte a mintegy 350 kilós szarvasmarhát. Az eset a reggeli órákban történt, egy olyan magántulajdonú kaszálókból álló területen, ahol a gazdák közös megegyezés alapján azért legeltették az állatokat, hogy ne vesszen kárba az ott termő sarjú – magyarázta a károsult lövétei gazda, Ferenc Péter. Az ilyen esetekben alkalmazott kritériumok alapján a kárfelmérő szakembercsoport 1981 lejre értékelte az állattartó gazda kárát, a kétéves tinó piaci értéke azonban eléri a 3500 lejt, a kártérítés összege viszont legfeljebb egy féléves borjúra futja majd – panaszolta Ferenc Péter, akinek hét évvel korábban volt hasonló kára. A most elpusztított állatát a helyszínen hagyták, a másnap esedékes kárfelmérés miatt, addigra viszont már csak egy fej maradt a tetemből, a gazda elmondása szerint nemcsak a medve, hanem farkasok is lakmároztak a megölt állatból.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a farkasok által okozott károk Lövétén, olyan eset is előfordult, hogy egy alkalommal mintegy húsz bárányt pusztítottak el, de meg sem ették ezeket, csak széttépték – mesélte a település polgármestere. Lázár Zoltán szerint idén több volt a medvék és farkasok által okozott vadkár a községben, mint a múlt évben. Idén mintegy 30–40 háziállatot öltek meg a vadak a településen – közölte a polgármester.
A károkat zömében medvék okozzák
„Köztudott, hogy a vadászati törvény a vadat védi, nem a gazdák javait. Ilyen törvény mellett valószínűleg csak nőni fog a vadkárok száma. Világos, hogy a vadak védelmére is szükség van, de valahogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy a kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon” – fogalmazott a település elöljárója.
Az idén feljegyzett vadkárok adatai alapján a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél úgy látják, hogy tavalyhoz képest nem változott számottevően a káresetek száma, sőt, az utóbbi időben valamelyest csökkent – tudtuk meg Domokos László Józseftől, az intézmény igazgatójától, aki azt is elmondta, utóbbinak az az oka, hogy érik a makk, így a medvék az erdőben is találnak táplálékot.
Egyébként év elejétől mostanáig összesen 127 vadkáresetről értesítették az ügynökséget, a károk háromnegyedét medvék okozták, szám szerint 98-at, főként teheneket ölve meg, de lovak, juhok, sőt tyúkok is szerepeltek étlapjukon. Hozzávetőleges számítások szerint – az elpusztított állatok súlya alapján megítélt kártérítések átlagával és a káresetek számával számolva – idén mintegy háromszázezer lej értékű kárt okoztak a medvék Hargita megyében.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Feleki Miklós színművész szobrát is felavatták vasárnap Nagygalambfalván a március 15-i események részeként, ami nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen a helyi születésű jeles személyiség honvédként vett részt az 1848–49-es szabadságharcban.
A bátorságnak, a gyakorlatias gondolkodásnak és a közösségi összetartozásnak köszönheti a magyarság a megmaradását – hangzott el Székelyudvarhelyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján szervezett ünnepségen vasárnap.
Március 15. alkalmából ünnepi díszbe öltöztek Székelyudvarhely buszai: kokárdák, valamint az 1848–49-es forradalom hőseitől származó idézetek kísérik az utasokat, így a mindennapi utazás is az emlékezés részévé válik.
A kezdeti nehézségek és a munkálatok leállása után ismét zajlik a Hatos villa energetikai korszerűsítése. Hargita Megye Tanácsa áthidalta a költségvetési hiányt, így júniusra egy teljesen megújult, energiatakarékos épület várhatja a táborozókat.
Három év szünet után folytatódik az Erdélyi Vállalkozói Iskola+ (EVI+) képzéssorozat – jelentették be pénteken, a képzés első hétvégéjének megnyitóján a partnerszervezetek képviselői Székelyudvarhelyen.
Ahol a hagyományainknak teret adnak, ott a nemzetünknek jövője van, hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Erdélyi Hagyományok Háza székelyudvarhelyi központjának avatóünnepségén.
Nem sokáig örülhetett zsákmányának pénteken a szomszédos megyéből érkező biciklitolvaj, hiszen a tettét követően mindössze néhány perc múlva elfogták őt a székelyudvarhelyi helyi rendőrök.
Konferenciát szerveztek Székelyudvarhelyen a határon átnyúló jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés témájában pénteken. Magyarországi és erdélyi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a jogi támogatás és az áldozatok segítésének lehetőségeiről.
Elvesztette az uralmát a jármű fölött és egy útszéli fának csapódott egy autós péntek reggel Árvátfalván. A szerencsétlenül járt sofőr járművébe egy másik, arra közlekedő személygépkocsi is nekiütközött.
szóljon hozzá!