Majdnem száz alkalommal okoztak károkat idén a medvék Hargita megyében, leggyakrabban szarvasmarhákat öltek. Legutóbb Lövétén pusztított el egy tinót a védett vad, a prédának csak a fejét hagyták meg a vadállatok a kárfelmérők másnapi kiérkezésére.
2013. október 24., 17:352013. október 24., 17:35
2013. október 24., 17:462013. október 24., 17:46
A Hargita megyében előforduló vadkárok háromnegyedét a medvék okozzák, de a legnagyobb értékű károk is a szigorúan védett vad számlájára írhatók, hiszen leggyakrabban több száz kilós haszonállatokat pusztítanak el, többnyire szarvasmarhákat. Év elejétől mostanáig majdnem száz, medvék által okozott vadkárról készült feljegyzés Hargita megyében, legutóbb Lövétén helyszínelt a megyei környezetvédelmi ügynökség, a területet kezelő vadásztársulat és a helyi önkormányzat képviselőiből álló kárfelmérő bizottság, kiegészülve a körzeti állatorvossal.
Tinóért egy borjú árát
Az elmúlt hét vasárnapján, október 20-án a településtől alig másfél kilométerre, egy kaszálón támadt rá a medve egy helyi állattartó gazda kétéves tinójára, és meg is ölte a mintegy 350 kilós szarvasmarhát. Az eset a reggeli órákban történt, egy olyan magántulajdonú kaszálókból álló területen, ahol a gazdák közös megegyezés alapján azért legeltették az állatokat, hogy ne vesszen kárba az ott termő sarjú – magyarázta a károsult lövétei gazda, Ferenc Péter. Az ilyen esetekben alkalmazott kritériumok alapján a kárfelmérő szakembercsoport 1981 lejre értékelte az állattartó gazda kárát, a kétéves tinó piaci értéke azonban eléri a 3500 lejt, a kártérítés összege viszont legfeljebb egy féléves borjúra futja majd – panaszolta Ferenc Péter, akinek hét évvel korábban volt hasonló kára. A most elpusztított állatát a helyszínen hagyták, a másnap esedékes kárfelmérés miatt, addigra viszont már csak egy fej maradt a tetemből, a gazda elmondása szerint nemcsak a medve, hanem farkasok is lakmároztak a megölt állatból.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a farkasok által okozott károk Lövétén, olyan eset is előfordult, hogy egy alkalommal mintegy húsz bárányt pusztítottak el, de meg sem ették ezeket, csak széttépték – mesélte a település polgármestere. Lázár Zoltán szerint idén több volt a medvék és farkasok által okozott vadkár a községben, mint a múlt évben. Idén mintegy 30–40 háziállatot öltek meg a vadak a településen – közölte a polgármester.
A károkat zömében medvék okozzák
„Köztudott, hogy a vadászati törvény a vadat védi, nem a gazdák javait. Ilyen törvény mellett valószínűleg csak nőni fog a vadkárok száma. Világos, hogy a vadak védelmére is szükség van, de valahogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy a kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon” – fogalmazott a település elöljárója.
Az idén feljegyzett vadkárok adatai alapján a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél úgy látják, hogy tavalyhoz képest nem változott számottevően a káresetek száma, sőt, az utóbbi időben valamelyest csökkent – tudtuk meg Domokos László Józseftől, az intézmény igazgatójától, aki azt is elmondta, utóbbinak az az oka, hogy érik a makk, így a medvék az erdőben is találnak táplálékot.
Egyébként év elejétől mostanáig összesen 127 vadkáresetről értesítették az ügynökséget, a károk háromnegyedét medvék okozták, szám szerint 98-at, főként teheneket ölve meg, de lovak, juhok, sőt tyúkok is szerepeltek étlapjukon. Hozzávetőleges számítások szerint – az elpusztított állatok súlya alapján megítélt kártérítések átlagával és a káresetek számával számolva – idén mintegy háromszázezer lej értékű kárt okoztak a medvék Hargita megyében.
A székelyudvarhelyi zsidóság elhurcolásának 81. évfordulóján, május 3-án Fecső Zoltán dokumentumfilmes tematikus sétával emlékezett a városból eltűnt közösségre, kiemelve a gyűlöletkeltés veszélyeit.
Teljesen átalakul Székelyudvarhely történelmi belvárosának egyik kis utcája, a Székely Támadt-vár közvetlen szomszédságában. A Tó utca modernizálása nemcsak látványos változásokat hoz, új lehetőségeket is teremthet a helyi vállalkozók számára.
Egy sérültet szállított kórházba a mentő, miután két autó összeütközött pénteken délután a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza határában – tudtuk meg a szentegyházi tűzoltóktól.
Kultúrotthonokon, iskolákon, a községházán és más középületeken helyezhetnek el napelemeket az elkövetkező időszakban Galambfalva községben. Az 1,1 millió lej értékű projekt célja az energiaszámlák csökkentése.
Elkezdődött a régi iskolával egybeépített kultúrotthon felújítása a Bögöz községhez tartozó Székelymagyaroson. A terv az, hogy ismét a közösség találkozóhelyévé váljanak az ingatlanok.
Három utcarész egyirányúsításáról döntött a székelyudvarhelyi önkormányzat áprilisi soros ülésén; az a cél, hogy több parkolóhelyet alakítsanak ki. Mindemellett egy újabb 20 millió lejes hitelkeretet is jóváhagytak a tanácsosok.
Egy éve csődbe ment a homoródszentmártoni napköziotthont építő cég, azóta pedig teljesen leálltak a munkálatok a helyszínen. Sikerült ugyan új kivitelezőt találni, ám most anyagi gondokkal küzd a projektért felelős pályázó, a tanügyminisztérium.
Áramszünet lesz Székelyudvarhely számos utcájában kedden és szerdán javítási munkálatok miatt – közölte Facebook-oldalán a székelyudvarhelyi városháza.
A villamosenergia-hálózat karbantartási munkálatai miatt áramszünet várható április 28-án, hétfőn 9 és 16 óra között Szentegyháza falurész több utcájában – tájékoztat közösségi oldalán a város polgármesteri hivatala.
Gyengébb virágzást hozott idén a Farcád és Sükő környéki cseresznyefák számára az áprilisi fagy.
szóljon hozzá!