A kalákában végzett munka személyiségformáló ereje

A vitaindító előadások – akár az együttműködésről, akár a szervezetvezetésről, közlekedésbiztonságról vagy a mindennapi falugondnoki, illetve más közösségi munka különböző területeiről szóltak – sok kérdést fogalmaztak meg a részvevőkben. Lelkipásztorok, nőszövetségi képviselők és a falugondnoki hálózatban dolgozók osztották meg tapasztalataikat egymással, illetve a szakemberekkel. Hasznosnak bizonyult az elsősegély-nyújtási és a helyes gyógyszerhasználati útmutatás is.

A napokat áhítattal kezdték, majd minden alkalommal sor került önismereti és csapaterősítő foglalkozásokra is. Sok szó esett az önkéntességről, a segítségnyújtásról és a falugondnokságok szövetségének egyik fő törekvéséről, a kalákáról is.

Balázs Sándor unitárius lelkész, a szövetség elnöke töretlenül hisz a közösségért végzett munka személyiségformáló és rehabilitáló erejében. A kalákázás, amikor az emberek szívük parancsára dolgoznak, az értékteremtés mellett szeretetet is közvetít. Visszaadja az élet peremére kerültek önbecsülését, felemeli az embert. Legközelebb szeptember 5-étől rendez kalákát a szövetség: a szentegyházi Szent Gellért Alapítvány védett műhelyének külső szigetelését végzik el, és besegítenek az üvegház építésébe.

Az együtt töltött napok legfőbb üzenete, hogy találják meg a tettek aranyfedezetét. Mint azt a Kemény Bertalantól származó gondolat, a rendezvény mottója is sugallja: „Nemcsak népességmegtartó képességre, hanem képességmegtartó népességre van szükség”.

Idén a Bethlen Gábor Alap biztosította a Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei közösségvezetők képzési lehetőségét. Őszre tervezik a pályázatkiírók meghívását is egy hasonló munkaértekezletre. Szeretnék, hogy a falugondnokok és más közösségvezetők első kézből tanulják meg a pályázatok elkészítésével, illetve az elszámolással kapcsolatos ismereteket.