
Beköltözött a Jégkorszak az udvarhelyi múzeum pincéjébe. Az utolsó simításokat végezték csütörtökön
Fotó: Barabás Ákos
Negyvenezer éves mamutkölyök, óriási kardfogú tigris, rövidorrú hiéna és rénszarvas is látható lesz péntek délutántól a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol 18 órakor megnyitják a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak című kiállítását. Nemcsak a jégkorszakok élővilágát, hanem a klímaváltozás okát is megmutatják, mindezt gyerekbarát módon.
2017. április 07., 14:172017. április 07., 14:17
A Jégkorszak rajzfilm ihlette a majdnem tíz éve útra indult tárlatot, ám sokkal tudományosabb információkat tartalmaz a Magyar Természettudományi Múzeum kiállítása. Gyergyószentmiklós és Csíkszereda után most egy időre a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum pincegalériájába költözik a gyűjtemény. Kardfogú tigris, mamutborjú, különböző fosszíliák, de a Kárpád-medence jégkorszakáról is sok információ vár a gyerekekre. Az érdekességekről csütörtök reggel Gasparik Mihály, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa beszélt a sajtó képviselőinek.
A tárlatot 2008-ban nyitották meg Budapesten, majd annak legérdekesebb darabjaiból, illetve szállítható, nem annyira sérülékeny elemeiből vándorkiállítást indítottak. A főmuzeológus szerint nemcsak az volt a cél, hogy a jégkorszakról szóljon a tárlat, hanem a globális felmelegedésről is, hiszen nagyon sok tévhit kapcsolódik a klímaváltozáshoz.
Fotó: Barabás Ákos
„A jégkort jellemző állandó változás követhető végig a tárlaton. A hozzá tartozó film pedig azt hangsúlyozza, hogy a jégkorszakok története most is zajlik” – magyarázta Gasparik. A 2,5 millió éves klímaváltozás történetét több tucatnyi őslelettel, gerincesmaradvánnyal, tudományosan hiteles rekonstrukciókkal mesélik el, ugyanakkor interaktív részei is lesznek a kiállításnak, így a gyerekek képernyőkről láthatják majd, hogy az állatok milyen körülmények között éltek, milyen növényekkel voltak körülvéve. Szó lesz arról is, hogy az ember miként hatott a környezetre, de Gasparik szerint tudni kell, hogy globális felmelegedés az ember nélkül is volt.
– mondta Gasparik Mihály. A kiállításon ma élő fajokat is bemutatnak, amelyek a legutóbbi jégkorszakban a Kárpát-medencében is éltek, de azt követően elvándoroltak. A szakember szerint a leletek arról tanúskodnak, hogy rénszarvascsordák is éltek itt. A tárlat különlegessége a dél-amerikai megafauna néhány darabja, például egy látványos kardfogú tigris, egy rövidorrú hiéna, valamint egy óriás őstatu páncélja. Mindez látható lesz péntektől a múzeumban.
Fotó: Barabás Ákos
A Jégkorszak című időszakos tárlatot péntek délután hat órakor nyitják meg a Haberstumpf-villában. Az eseményen jelen lesz Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, a kiállítást Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója nyitja meg és Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese mutatja be.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!