Régen fenyőt szállítottak a tutajon, ma inkább turisztikai haszna lenne. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Évszázadokon át a Maros-folyó jelentette Erdély egyik legfontosabb áruszállítási útvonalát. A tutajozás a gyergyói székelyek számára meghatározó jövedelemforrás volt, és ez a tevékenység fontos történelmi események alakulását is befolyásolta – derül ki Dr. Garda Dezső legújabb könyvéből.
2024. február 16., 12:092024. február 16., 12:09
2024. február 16., 12:172024. február 16., 12:17
A vasút kiépülésével a tutajozás elveszítette a jelentőségét, de több száz éven át így jutott el a gyergyói fenyő – és a tutajokon más árucikkek is – a Tiszáig. Azonban
(sőt amint a Tutajozó Gyergyó című könyvből kiolvasható, még ők részesültek ennek a kisebb jövedelméből), hanem inkább a szászrégeni szászok, és a Maros-folyó lentebbi szakaszain mások is lefölözték ennek a bevételét. A tutajozás azonban nemcsak megélhetést vagy gazdasági hasznot jelentett, hanem sok esetben komolyan befolyásolta Erdély történelmét is.
1848-ban tizennégy gyergyói tutajost úgy öltek meg, hogy földbe ásták őket, amikor Mezőgerebenesnél kikötöttek. Az Urbán alezredes által vezetett román határőrség és a székelyek közti vajdaszentiványi csata után, a bosszúvágy miatt történt Szászrégen és környékének felgyújtása. A gyergyói székelyek pedig emiatt nem vettek részt a marosvásárhelyi csatában. Ugyanis inkább hazafelé tartottak a zsákmányukkal – ismertette Garda Dezső a gyergyószentmiklósi könyvtárban sorra került könyvbemutatón.
A könyv rávilágít arra is, hogy a 19. század második felében, illetve a 20. század elején
A könyvbemutatón felmerült a kérdés, hogy miként lehetne a tutajozást feléleszteni. Ma már áruszállítás szempontjából nem lenne érdemes, viszont turisztikai kínálatként igenis megérné ezt folytatni. Európában több helyen működik ilyen – hangzott el Garda Dezső 31. könyvének bemutatóján, csütörtök este Gyergyószentmiklóson.
Nincs már jogi akadálya a beruházásnak, csak a szándékon és a rendelkezésre álló anyagiakon múlik, hogy megépül-e a Csíkszeredába tervezett csendőrségi kiképzőközpont. A kiszemelt terület átadása miatt indított perek jogerős ítélettel befejeződtek.
Megbeszélést tartottak a csíkszeredai romatelepek vezetőivel, hogy visszaszorítsák a meglehetősen elharapózott szemetelést a hulladékgyűjtő-pontok körül. A guberálókkal szemben pénzbírságot is kilátásba helyeztek a cél elérése érdekében.
Telefonálgatások után kézbesítették az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) marosvásárhelyi szervezetének a támogatói aláírások gyűjtéséhez szükséges engedélyt a városházától.
Hétfőn ment el otthonról egy 51 éves sepsiszentgyörgyi férfi, akiről hozzátartozói azóta semmit nem tudnak.
Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.
Az elmúlt évtized gyakorlatával ellentétben idén Sepsiszentgyörgyön egyszerre négy – három magyar és egy román – személyiséget ér ez a megtiszteltetés, hogy átveheti a Pro Urbe-díjat.
Szükség van rád címmel tart előadást Geszti Péter magyarországi előadóművész szombaton este hét órától a csíkszeredai Művészetek Házában (Szakszervezetek Művelődési Háza).
Iktatta az RMDSZ Maros Megyei Szervezete pénteken azt a 25 ezer támogatói aláírást, amelyet az elmúlt hetekben gyűjtöttek össze, így mostantól hivatalosan is a szövetség Maros megyei tanácselnökjelöltjeként állt a nyilvánosság elé Péter Ferenc.
Több udvarhelyszéki faluban is áramszünet várható április 24–25-én reggel 9 és délután 2 óra között.
Lőrincz József nyugalmazott irodalomtanár, költő tart előadást Kányádi Sándor költészetéről kedden Székelyudvarhelyen.
szóljon hozzá!