Magyar az, akinek fáj Trianon – szól az identitás-meghatározásnak is beillő, hol Illyés Gyulának, hol Karinthy Frigyesnek tulajdonított mondás. A Nézőpont arra keresi a választ, mit tudunk a 101 évvel ezelőtt kötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről, miként éljük meg Trianont mi, erdélyi magyarok.
2021. június 04., 12:002021. június 04., 12:00
A rákényszerített trianoni békediktátum alapján Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált.
A Székelyhon Tv Nézőpont műsorának legújabb adásában Murádin János Kristóf történész, a Sapientia – EMTE docense felidézi, hogy
A bukaresti parlamentben elfogadott Trianon-törvény kapcsán a szakértő kifejti, mi az oka, hogy Magyarország szomszédai közül jóformán egyedül Románia tartja fontosnak az ilyen gesztusokat, illetve van-e esély arra, hogy a jövőben közeledjék magyaroknak és románoknak Trianonhoz, illetve a nagy román egyesüléshez való viszonyulása.
„Trianon látens trauma” – állapította meg a történész, aki arra is válaszol, mi lehet az egészséges középút a magyarok esetében a siránkozás és a „mindent vissza” hangulat között.
A Murádin János Kristóf történésszel készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján.
A közel 15 éve kezdődött hagyományt idén ősszel is folytatja a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: köszönteni fogja az arany- vagy gyémántlakodalmukat ünneplő sepsiszentgyörgyi párokat.
Az államalapítás ünnepén arra a felismerésre emlékezünk, hogy egy ország jövőjét nemcsak vezetők, hanem erős, tartós intézmények teremtik meg – mondta csütörtök esti ünnepi beszédében a köztársasági elnök.
Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.
Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.
Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.
A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.
Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.
Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.
Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.
Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.
szóljon hozzá!