Trianon, a látens trauma

Magyar az, akinek fáj Trianon – szól az identitás-meghatározásnak is beillő, hol Illyés Gyulának, hol Karinthy Frigyesnek tulajdonított mondás. A Nézőpont arra keresi a választ, mit tudunk a 101 évvel ezelőtt kötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről, miként éljük meg Trianont mi, erdélyi magyarok.

Székelyhon

2021. június 04., 12:002021. június 04., 12:00

A rákényszerített trianoni békediktátum alapján Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált.

A Székelyhon Tv Nézőpont műsorának legújabb adásában Murádin János Kristóf történész, a Sapientia – EMTE docense felidézi, hogy

milyen több évtizedes folyamatok, döntések vezettek Magyarország feldarabolásához, és elmondja, lehetett-e esély olyan forgatókönyvre, amelynek nyomán Magyarország ne a legnagyobb vesztesként jöjjön ki azokból a vérzivataros időkből.

A bukaresti parlamentben elfogadott Trianon-törvény kapcsán a szakértő kifejti, mi az oka, hogy Magyarország szomszédai közül jóformán egyedül Románia tartja fontosnak az ilyen gesztusokat, illetve van-e esély arra, hogy a jövőben közeledjék magyaroknak és románoknak Trianonhoz, illetve a nagy román egyesüléshez való viszonyulása.

„Trianon látens trauma” – állapította meg a történész, aki arra is válaszol, mi lehet az egészséges középút a magyarok esetében a siránkozás és a „mindent vissza” hangulat között.

A Murádin János Kristóf történésszel készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján.