Tovább fejlesztenék az egyre kevesebb fogyasztót kiszolgáló csíkszeredai távhőrendszert

A dokumentumban többek között olyan beruházási elképzeléseket fogalmaztak meg, mint a vízszintes elosztású rendszer népszerűsítése és fejlesztése, mint például a Kalász lakótelepen elkezdett munkálatok befejezése, a hőátadó-modulok és hőenergia-mérő órák felszerelése, továbbá szintén az elképzelések között szerepelt a Szív utcai és a Malom kazánházak összekötése, a pelletes kazánok modernizálása, a Kós Károly Szakközépiskola kazánházának felújítása, illetve a megújuló, zöld energiaforrások felhasználási lehetőségeinek felkutatása, és ehhez kapcsolódóan egy biomassza üzem létrehozása.

Bár egyelőre nem kaptak támogatást a kormánytól a Szív utcai és a Malom kazánházak összekötésére, Páll Árpád úgy vélte, hasznos volna megvalósítani, hiszen ezzel szinte bezárulna a városban lévő összekapcsolt kazánházak köre, és így

A megújuló energiák felhasználási lehetőségeinek felkutatására, valamint egy biomasszaüzem létrehozására szintén nem kaptak támogatást a kormánytól, ezért a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy csatlakoznak a FOREST Kistérségi Fejlesztési Társuláshoz, amely európai uniós forrásokra pályázik majd a cél megvalósítása érdekében.

A rendszer vezetékei összesen 27,2 kilométert tesznek ki, ebből 24,6 km hőszigetelt, és használatban lévő vezeték. Az utóbbi években megvalósított beruházások és fejlesztések során a 15 kazánházból többet összekapcsoltak, így ma már csak 5 kazánház működik: a Tudor III-as, a Malom, a Jégpálya, a Stadion és a Kós Károly iskola kazánháza. A 2015-ben elfogadott stratégiában ugyanakkor még abban bíztak, hogy a vízszintes elosztású rendszerek kiépítésének, illetve a földgázár várt emelkedésének következtében többen is visszacsatlakoznak a rendszerre. Úgy számolták, hogy erre az évre 600-ra nő a visszacsatlakozottak száma. Ehhez képest