Törvénytelen a szellőzőcsatornák felszámolása a tömbházlakásokban

Komoly kellemetlenségeket okozhat a lakóknak, ha egy szellőzőcsatornát kiiktatnak a felsőbb szinteken

Fotó: Barabás Ákos

Közös tulajdonnak számítanak a tömbházak szellőzőcsatornái, még ha lakáson belül találhatók is, így kiiktatásuk törvénytelen, sőt egészségügyi kockázatokat is eredményezhet.

Széchely István

2019. február 02., 22:022019. február 02., 22:02

2019. január 29., 12:292019. január 29., 12:29

„Sokan kiveszik a kéményt a kamrából, fürdőből, konyhából, így könnyebb a csempézés és nagyobb a hely. Ezek a lakótársak nem számolnak azzal, hogy másoknak mekkora kárt okoznak a szellőztetés megszüntetésével? A lakások penészednek, a lakók légúti betegségekben szenvedhetnek, nem utolsósorban a gázrobbanás veszélye is fokozottabb” – fogalmazta meg panaszát és a témával kapcsolatos meglátásait olvasónk.

A tulajdonjogot illetően megtévesztő lehet, hogy a pincétől a tömbház tetejéig húzódó szellőzőcsatornák a lakrészeken belül vannak kiépítve. Vélhetően ez lehet az oka annak, hogy egyesek egyszerűen kiiktatják ezeket, lebontva lakásukban a csatornát, ami számukra csak fölöslegesnek tűnő falkiszögellés a konyhában vagy a fürdőszobában.

A látszat ellenére azonban ezek az épületelemek közös tulajdonnak minősülnek, és engedély nélküli átalakításukat vagy kiiktatásukat a törvény tiltja.

A lakástulajdonosi társulások meglapítását és működését szabályozó, 2017-ben aktualizált 2007/230-as jogszabály több cikkelye is kitér a hasonló helyzetekre. Kimondja például, hogy egy lakástulajdonos nem változtathatja meg a közös tulajdont képező elemek megjelenését vagy rendeltetését a lakástulajdonosi társulás – és ezáltal a lakók – beleegyezése nélkül. A törvény 17-es cikkelye arról is rendelkezik, hogy amennyiben egy lakástulajdonos vagy az ő nevében eljáró személy kárt okoz a közös tulajdonban, egy másik lakásban vagy helyiségben, a felelősnek kötelessége helyreállítani a kárt vagy kifizetni a javítást. A következő cikkely értelmében, ha egy lakástulajdonos vagy bérlő bármilyen formában akadályozza az épület rendeltetésszerű használatát, kárt okozva ezzel a többi tulajdonosnak vagy bérlőnek, a lakók vagy az őket képviselő társulás bírósághoz fordulhat, hogy az ítélőszék határozatot hozzon egyebek mellett a kártérítés kifizetéséről.

Egészségügyi veszélyek

A szellőzőcsatornák kiiktatásának azonban nemcsak jogi, hanem egészségügyi következményei is lehetnek, ugyanis a járat egy szakaszának elbontásával megszűnik a légáramlás az adott helyiségben, de az összes többiben is, ami alatta található. Ezekben a lakrészekben – kiváltképp ablaktalan fürdőszobákban – megjelenhet a penész, és

a lezárt szellőzőjáratok akár súlyos megbetegedéseket okozó kórokozók melegágyává is válhatnak.

A témáról már korábban is cikkeztünk, akkor Máthé István, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara biomérnöki tanszékének docense elmondta, a különböző baktériumok és penészgombák elszaporodását erősen befolyásolhatja az, hogy milyen a csatornában a légáramlás. Ezek nem feltétlenül káros mikrobák, de azok is lehetnek, sőt némelyik kifejezetten veszélyes az emberi egészségre. „Amelyek potenciális kockázatot jelentenek, általában a magasabb páratartalmat és a meleget szeretik. A 37 Celsius-fok az ideális számukra” – magyarázta akkor a szakértő, a legveszélyesebb kórokozók között megemlítve a legionárius betegségként ismert súlyos következményekkel járó fertőzésért felelős baktériumnemzetséget, az aszpergillózis nevű tüdőbetegséget okozó penészgombákat, illetve egy fertőző gyulladásos megbetegedést okozó baktériumot is.

Belföld