Fotó: Pinti Attila
Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derült ki a román statisztikai intézet keddi közleményéből, amelyben területi bontásban közölt ideiglenes adatokat a tavalyi népszámlálásról.
2023. január 31., 12:132023. január 31., 12:13
2023. január 31., 15:422023. január 31., 15:42
Az országban két székelyföldi megyében van többségben a magyarság: Hargita megyében 232 ezren (a nemzetiségéről nyilatkozó helyi lakosság 85,7 százaléka), Kovászna megyében 133 ezren (71,8 százalék) vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámláláson Hargita megyében 259 ezer magyart írtak össze, ez akkor a helyi lakosság 84,8 százalékát tette ki, Kovászna megyében pedig 152 ezret (73,6 százalék).
A harmadik székelyföldi megyében,
(a nemzetiségéről nyilatkozó lakosság 35,6 százaléka), Szatmár megyében 113 ezerről 93 ezerre (31,4 százalék), Bihar megyében pedig 138 ezerről 112 ezerre (22,3 százalék).
A jelentős magyar lakosságú megyék közül Kolozs megyében volt a legnagyobb (24 százalékos) mértékű a közösség fogyása: itt 78 455 magyart írtak össze (11,6 százalék), a tíz évvel korábbi 103 ezerhez képest.
Romániában 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a tavalyi népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre.
A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis
A magyar után a második legnépesebb nemzeti kisebbségnek a lakosság 3,4 százalékát kitevő 560 ezres roma közösség bizonyult a tavalyi népszámláláson.
aztán következik Szilágy (8,6 százalék), Bihar (7,3 százalék), Ialomita (7,2 százalék), Calarasi (6,9 százalék) és Mehedinți (6,2 százalék) megye. Bukarestben a lakosság 0,8 százaléka vallotta magát romának.
Fotó: Haáz Vince
Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség Romániában az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900). A népszámláláson az összeírtak 13 százaléka nem adta meg nemzetiségét.
A cenzuson az előzetes adatok szerint 19 053 800 állandó lakost írtak össze Romániában, közülük 16 568 900 ember válaszolt az etnikai hovatartozását tudakoló kérdésre.
A gyergyószentmiklósi Pro Art Galéria október 24-én, pénteken 18 órától kettős kiállításmegnyitóra várja az érdeklődőket.
A népi műveltség továbbörökítéséért dolgozókat jutalmazták idén a székelyföldi megyék vezetői. Az Orbán Balázs-díjak átadását a Székelyek – Örökölt vonások című kiállítás megnyitójával egy időben szervezték meg Sepsiszentgyörgyön.
A szezonálisan kiigazított adatok szerinti GDP-arányos költségvetési hiány az Európai Unióban az idei első negyedévi 2,8 százalékról 2,9 százalékra nőtt a második negyedévben, míg az euróövezetben 2,7 százalékon stagnált.
A fejlesztési minisztérium finanszírozza a múlt pénteki robbanásban érintett bukaresti tömbház újjáépítését – jelentette be kedden Cseke Attila tárcavezető.
Az Év Kiállítása 2025 díjjal tüntették ki a budapesti Néprajzi Múzeum, Székelyek – Örökség-mintázatok című tárlatát. A díj átadására épp akkor került sor, amikor Sepsiszentgyörgyön Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a „hazaköltöző” díjazott tárlat.
Kedden délután 15:10-től ismét elindultak azok a járatok, amelyeket az országos vasúti infrastruktúra-kezelő társaság függesztett fel miután a személyszállításért felelős CFR Călători több mint 100 millió lejnyi tartozást halmozott fel felé.
Katonákkal, a hatóságok képviselőivel és más meghívottakkal közösen lőhettünk célba géppisztollyal kedden a Román Hadsereg Napja alkalmából a székelyudvarhelyi 385-ös Hunyadi János tüzérségi zászlóalj jóvoltából.
Egy 24 éves oltszemi férfit gyanúsítanak azzal, hogy késsel megszúrta saját 4 éves kislányát. A gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték.
Gyergyóújfalu Község Önkormányzata értesíti a lakosságot, hogy október 22-én, szerdán 10 és 12 óra között szünetel az áramszolgáltatás a magasfeszültségű hálózaton végzett hibaelhárítás miatt.
Romániának és Európának „nehéz, de lehetséges egyensúlyt” kell teremtenie a környezetvédelem és a gazdasági jólét között – üzente Nicușor Dan a negyedik bukaresti éghajlat-változási csúcstalálkozó (Climate Change Summit) részvevőinek.
szóljon hozzá!