
Fotó: Pinti Attila
Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében – derült ki a román statisztikai intézet keddi közleményéből, amelyben területi bontásban közölt ideiglenes adatokat a tavalyi népszámlálásról.
2023. január 31., 12:132023. január 31., 12:13
2023. január 31., 15:422023. január 31., 15:42
Az országban két székelyföldi megyében van többségben a magyarság: Hargita megyében 232 ezren (a nemzetiségéről nyilatkozó helyi lakosság 85,7 százaléka), Kovászna megyében 133 ezren (71,8 százalék) vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámláláson Hargita megyében 259 ezer magyart írtak össze, ez akkor a helyi lakosság 84,8 százalékát tette ki, Kovászna megyében pedig 152 ezret (73,6 százalék).
A harmadik székelyföldi megyében,
(a nemzetiségéről nyilatkozó lakosság 35,6 százaléka), Szatmár megyében 113 ezerről 93 ezerre (31,4 százalék), Bihar megyében pedig 138 ezerről 112 ezerre (22,3 százalék).
A jelentős magyar lakosságú megyék közül Kolozs megyében volt a legnagyobb (24 százalékos) mértékű a közösség fogyása: itt 78 455 magyart írtak össze (11,6 százalék), a tíz évvel korábbi 103 ezerhez képest.
Romániában 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a tavalyi népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre.
A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis
A magyar után a második legnépesebb nemzeti kisebbségnek a lakosság 3,4 százalékát kitevő 560 ezres roma közösség bizonyult a tavalyi népszámláláson.
aztán következik Szilágy (8,6 százalék), Bihar (7,3 százalék), Ialomita (7,2 százalék), Calarasi (6,9 százalék) és Mehedinți (6,2 százalék) megye. Bukarestben a lakosság 0,8 százaléka vallotta magát romának.
Fotó: Haáz Vince
Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség Romániában az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900). A népszámláláson az összeírtak 13 százaléka nem adta meg nemzetiségét.
A cenzuson az előzetes adatok szerint 19 053 800 állandó lakost írtak össze Romániában, közülük 16 568 900 ember válaszolt az etnikai hovatartozását tudakoló kérdésre.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
szóljon hozzá!