Hirdetés
Hirdetés

Tízezreket érint csak Székelyföldön, hogy nincs elég háziorvos

Gyakori, hogy még a városokban sincs elegendő háziorvos. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Gyakori, hogy még a városokban sincs elegendő háziorvos. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Nagyobb a háziorvoshiány Romániában, mint amit a korábbi adatok mutattak – derül ki a Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF) által elvégzett felmérésből. Eszerint országszerte több mint 300 községben nincs egyetlen háziorvos sem, és országszerte 2200 háziorvossal van kevesebb a szükségesnél. A három székelyföldi megyében összesen 30 községben nincs egyetlen orvos sem, és ez mintegy 43 ezer embert érint.

Széchely István

2020. február 24., 09:272020. február 24., 09:27

Frissítette a napokban a háziorvoshiányról decemberben közzétett adatait a Háziorvosok Munkáltatói Szövetsége (FNPMF), ugyanis az ágazatban dolgozóktól kapott visszajelzései nyomán kiderült, hogy hiányosak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (CNAS) kapott adataik, amelyeket a kimutatások elkészítéséhez használtak. A FNPMF ezért újra elkészítette és a napokban közreadta a háziorvoshiányt megjelenítő interaktív térképét. Ehhez a CNAS, az Országos Statisztikai Hivatal, az Országos Népegészségügyi Igazgatóság, valamint a bukaresti székhelyű Védelmi, Közrendi, Nemzetbiztonsági és Igazságszolgáltatási Egészségbiztosító Pénztár (CASAOPSNAJ) adatait egyaránt felhasználták.

328 községben nincs egyetlen háziorvos sem

Az adatokból kiderül, hogy országszerte 328 községben nincs egyetlen háziorvos sem, ez pedig több mint 559 ezer embert érint, ami az ország lakosságának a 2,52 százalékát teszi ki. Az FNPMF kimutatása szerint országszerte 1414 városban és községben nincs elegendő háziorvos:

a szükségesnél 2187-tel kevesebb orvos dolgozik az egészségügyi alapellátási rendszerben.

Mindössze 1496 településen van elegendő háziorvos, ami 47 százalékos arányt jelent. 271 településen ugyanakkor több háziorvos praktizál, mint amennyi minimálisan szükséges lenne a település népessége alapján.

Nem Románia az egyetlen olyan európai ország, amely háziorvoshiánnyal küszködik, azonban más országokban azonnal reagáltak a problémára, és azóta is folyamatosan dolgoznak a helyzet rendezésén. Romániában 2012-ben, illetve 2016-ban is készült stratégia az egészségügyi alaphálózatra, illetve az ágazat humán erőforrására vonatkozóan, azonban ezeket soha nem ültették át a gyakorlatba – jegyzi meg az új kimutatással kapcsolatban közzétett közleményében az FNPMF.

Székelyföldön sem rózsás a helyzet

A háziorvoshiányt bemutató interaktív térképet böngészve kiderül, hogy a három székelyföldi megyében is jócskán vannak olyan községek, ahol egyetlen háziorvos sincs. E tekintetben Hargita megye áll a legjobban, ugyanis csak négy ilyen település – Székelyandrásfalva, Csíkszentlélek, Csíkszenttamás és Gyergyóvárhegy – jelenik meg az említett térképen. Rosszabb a helyzet Maros és Kovászna megyében, ugyanis ezekben 13–13 olyan község tűnik fel a térképen, ahol nincs egyetlen háziorvos sem.

Kovászna megyében olyan érintett község is van – Előpatak –, amelynek lakossága meghaladja az 5400 főt.

A három megyében összesen 30 olyan község van, ahol nincs háziorvos, ezek lakossága együttvéve meghaladja a 43 ezer főt.

A hasonló települések helyzetével kapcsolatban Cătălin Petrencic háziorvos, az FNPMF képviselője, aki az adatelemzést végezte, azt nyilatkozta a Libertateának: elképzelhető, hogy ezen községek egy részében van néhány „munkapont”, ahová egy közeli településen dolgozó háziorvos eljár rendelni, de ez heti egy-két alkalmat vagy napi egy-két órát jelent, és ezt semmiképpen nem lehet folytonos egészségügyi alapellátásnak nevezni. Ez a rendelési idő – fejtette ki – legfeljebb a krónikus betegek konzultációira elegendő,

az akut betegek esetleg akkor kaphatnak ellátást ezeken a településeken, ha a szűkös rendelési program idején jelentkezik náluk a rosszullét.

A helyzetet rontja, hogy 1500 fősnél kisebb pácienslista esetén már nem kifizetődő a rendelő fenntartása, ezért a háziorvosok lehetőleg városban szeretnének praxist építeni, ugyanakkor problémát jelent a külföldre történő elvándorlás is – derült ki az FNPMF képviselője által elmondottakból.

A szakmai munkáltatói szövetség interaktív térképe szerint Hargita, Maros és Kovászna megyében megközelíti a százat azon települések száma, amelyeken ugyan van folyamatos egészségügyi alapellátás, de a népességi adataikhoz képest nincs elég háziorvos. Ezen települések közt már városok is vannak. A három megyében összesen 86 települést érint a háziorvoshiány problémája. Ezek közül 28 Hargita megyében található,

az adatok szerint Székelyudvarhely küszködik a legnagyobb hiánnyal: négy háziorvosra lenne még szükség itt.

Maros megyében 32 településen nincs elegendő orvos az alapellátó rendszerben, ott Segesváron van a legnagyobb, a székelyudvarhelyihez hasonló hiány.

Kovászna megyében a megyeközpontban, Sepsiszentgyörgyön lenne szükség még négy orvosra, megyeszerte pedig 27 településen van hiány. A három megyében összesen 105 háziorvosra lenne még szükség az FNMPF adatai szerint.

Nem minden esetben egyeznek az adatok

Az erdélyi, székelyföldi megyék egyébként az országos átlagnál jobban állnak háziorvoshiány tekintetében, igaz, a jelenséget illetően a megyei szakmai szövetségek és a munkáltatói szövetség adatai nem minden esetben egyeznek.

Finna Judit, a Maros Megyei Háziorvosok Szövetségének alelnöke a Székelyhonnak elmondta, városi környezetben nyolc háziorvos hiányzik, például Szászrégenben, Segesváron, Dicsőszentmártonban, Marosludason és Szovátán. A falvakban 38 háziorvosra lenne még szükség, ezek között van nyolc olyan település, ahol egyáltalán nincs orvos. A többi helységben egy másik faluban dolgozó orvos látja el a betegeket.

Nem Románia az egyetlen olyan európai ország, amely háziorvoshiánnyal küszködik, azonban más országokban azonnal reagáltak a problémára. Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Nem Románia az egyetlen olyan európai ország, amely háziorvoshiánnyal küszködik, azonban más országokban azonnal reagáltak a problémára. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Hargita megyében valamennyi település le van fedve, ami a háziorvosi rendeléseket illeti – tudtuk meg Soós-Szabó Klárától, a Hargita Megyei Háziorvosok Szövetségének elnökétől. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy a háziorvosok nemcsak azokat a betegeket írják fel klienseik listájára, akik azon a településen élnek, ahol a rendelő működik, hanem más helységek lakóit is.

Idézet
A törvény előírása szerint bárhová feliratkozhat a beteg, az orvos feladata, hogy tudjon gondoskodni róla

– fogalmazott a csíkszeredai orvos.

Az okok sokrétűek

A családorvoshiány azokat érinti a legfájdalmasabban, akik idősek már ahhoz, hogy a közeli városba vagy egy másik faluba utazzanak egészségügyi panaszaikkal, illetve azokat a krónikus betegeket, akiknek rendszeres orvosi ellátásra volna szükségük. Ahhoz, hogy javuljon a háziorvosi ellátás, azokon a településeken, ahol nincs orvos, úgynevezett munkapontok alakulhatnak, ahol heti tíz órában rendelhet egy-egy háziorvos – mondta a Székelyhonnak Vass Levente képviselő, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának titkára.

Hirdetés

Hozzátette, az önkormányzatoknak is meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy egy háziorvos rendelőt nyithasson, azt berendezze, megszerezze az engedélyeket, majd akkreditáltassa. Ugyanakkor az is hozzájárulhatna a változáshoz, ha az egészségbiztosítási pénztár a mostani megemelt finanszírozáson túl még egy többletfinanszírozással lehetővé tenné, hogy

az orvosi rendelőkben dolgozó asszisztenseknek ugyanakkora legyen a fizetésük, mint kórházban dolgozó kollégáiké

– hívta fel a figyelmet Vass Levente.

Szalkay Márta Maros megyei háziorvos Gernyeszegen dolgozik, de heti rendszerességgel Erdőcsinádon és Kisillyében is rendel, ellátja az ottani betegeket is. Ezért azonban az egészségbiztosítási pénztártól nem kap több pénzt, mint amennyi a keretszerződésben szerepel – mondta lapunk érdeklődésére.

Váczy Margit Ida Szentgericén háziorvos, de a közeli falvak betegeit is ellátja. Backamadarasról, Bálintfalváról, Szentháromságról járnak a rendelőjébe, illetve ha sürgősségi esetről van szó, vagy ha valaki nem tud bemenni hozzá, ő jár ki a falvakba betegeihez. A munkapontok létesítése sokat segítene a betegek helyzetén, illetve az orvosoknak is megkönnyítené a feladatát – mondta lapunknak az orvos.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
Hirdetés
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.

Márton Áron-emlékév lesz 2026
Márton Áron-emlékév lesz 2026
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

2026. február 18., szerda

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet

Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
Hirdetés