Tizenöt perc a gyűlölet ellen

A marosvásárhelyi Divers Egyesület ebben az évben is flash mob jellegű gyülekezőt hirdetett a holokauszt áldozatainak emlékművénél. A UNITED for Intercultural Action európai hálózat részeként megszervezett gyülekező célja a nemzeti, vallási és szociális előítéletek ledöntése, a roma és zsidó közösségekkel szemben tanúsított előítéletes viselkedésminták megváltoztatása volt.

A csupán negyedórás találkozó villámcsődület jelleget öltött azáltal, hogy díszmeghívottak, szónoklatok és tapsvihar nélkül hajtottak fejet az áldozatok előtt, és gyűlölet-, intolerancia-, valamint erőszakellenes plakátokkal a kezükben fejezték ki tiltakozásukat az erőszakos megnyilvánulások és a gyűlölködés ellen. Ugyanakkor rávilágítottak arra, hogy a hallgatás hogyan vezetett sok esetben gyilkossághoz, hogyan vezet ma is diszkriminációhoz. A találkozót körülfonó gondolat akár Babits Mihály lassan szállóigévé vált mondata is lehetett volna: vétkesek közt cinkos, aki néma.

A sajtó képviselőin és a szervezet önkéntesein kívül mindössze tíz-tizenöten hallgatták végig jiddis, román, magyar, roma, angol és német nyelven Martin Niemöller német teológus népszerű szavait: „Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.” Eközben valaki gyertyát gyújtott a szobornál, a háttérben pedig egy járókelő gyerekének mesélte, hogy mi is történik valójában a téren.

A negyedórás főhajtás után a romák társadalmi beilleszkedését elősegítő (CISPER) központ Kossuth (Călăraşilor) utca 34/16. szám alatti székhelyére hívták az egybegyűlteket Michelle Kelso Rejtett fájdalmak, illetve Carmen Avram Elfeledett Holokauszt című dokumentumfilmjének vetítésére.