
Amennyit a kisjövedelműek félre tudnak tenni, annak elrejtéséhez egy kispárna is bőven elég. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Tízből három román állampolgár (28 százalék) továbbra is a legszívesebben a párna alatt tartja megtakarításait – derül ki a Reveal Marketing Research kedden közzétett felméréséből.
2022. június 07., 12:582022. június 07., 12:58
2022. június 07., 13:022022. június 07., 13:02
A közvélemény-kutatás szerint háromból ketten alig tudnak pénzt félretenni, és ha sikerül is, inkább otthon tartják megtakarításaikat.
– ismerteti az Agerpres.
A válaszadók másik egyharmada úgy véli, hogy az eddiginél kevesebbet fog tudni megtakarítani, jobban oda kell figyelnie havi kiadásainak megtervezésére. Ez a szemlélet a közepes jövedelműek körében elterjedtebb (36 százalék).
A felmérés szerint 2022-ben a 18 és 24 év közötti fiatalok fiatalok felelősségteljesebben kezelik a pénzügyeiket, és ebben a korosztályban a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a jövőben többet fognak megtakarítani (14 százalék).
Ha lehetőségük lenne pénzt félretenni, a románok fele a bankok által kínált megoldásokat (lekötött betét vagy takarékszámla) választaná. A 18-35 évesek és az 55 év felettiek esetében lényegesen magasabb azok aránya, akik ezt a megtakarítási stratégiát részesítenék előnyben, 54, illetve 59 százalék. Míg az 55 éven felüliek esetében a tavalyihoz hasonló azoknak az arány, akik bankban helyeznék el félretett pénzüket, a 35 éven aluli fiatalok esetében a korábbi 33 százalékról 54 százalékra nőtt ez az arány.
Ez a fajta pénzügyi magatartás lényegesen elterjedtebb a magas jövedelműek körében, 25 százalékuk azt mondta, hogy inkább befektetné megtakarításait.
Azoknak az aránya, akik azt vallották, hogy a jövőben kevesebb készpénzt fognak használni, a 45 év felettiek (55 százalék), a közepes jövedelműek (57 százalék) és a magas jövedelműek (66 százalék) körében magasabb.
A Reveal Marketing Research online felmérése április 20-a és 26-a között készült 1005 felnőtt korú, internetező városi lakos megkérdezésével.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!