
Két órakor szinte kiürülnek az iskolák
Fotó: Haáz Vince
Tíz év alatt jelentősen csökkent azon középiskolás diákok száma, akik kerékpárral mennek iskolába, és nőtt azok száma, akik a tömegközlekedést vagy az autót választják. A Marosszéki Közösségi Alapítvány az elmúlt időszakban megismételte a 2013-ban végzett felmérését, és összevetette az adatokat.
2023. november 13., 21:092023. november 13., 21:09
A Bike2School kampány során öt marosvásárhelyi középiskolában több mint félezer diákot kérdeztek arról, hogy mivel közlekedik az iskolába és onnan haza, van-e kerékpárja, és mire lenne szükség ahhoz, hogy ezt többet használja, például az iskoláig és haza. Az idei felmérést szeptember–októberben végezték el a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium, a Református Kollégium, az Unirea Nemzeti Kollégium, a Művészeti Gimnázium és az Elektromaros Iskolaközpont diákjai körében.
Buszmegálló fele és hazafele
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen viszonylag nagyok a távolságok az egyes lakónegyedek és a főbb szakiskolák és gimnáziumok között. Például
De aki a meggyesfalvi lakónegyedben lakik, és az Elektromaros Iskolaközpontba jár, arra is legalább 3-4 kilométeres táv vár hétköznap.
Van, aki azért két keréken gurul
Fotó: Haáz Vince
– annak ellenére, hogy a megkérdezettek 73 százalékának van kétkerekűje. A felmérés készítői úgy értékelik: a kerékpározás a legtöbb fiatal számára nem vonzó lehetőség az iskolába való eljutásra, pedig
Elég sokan gyalogolnak is
Fotó: Haáz Vince
Míg az elmúlt tíz évben az iskolába bicikliző diákok száma csökkent, nőtt azoké, akik autóbusszal, iskolajárattal mennek tanulni.
Például az Unirea Nemzeti Kollégiumba a középiskolások 60 százaléka autóval vagy taxival jár – ez az arány a Bolyaiban 35, míg a Művészetiben 11 százalék.
Ki mivel megy haza?
Fotó: Haáz Vince
Ezzel párhuzamosan
Fotó: Haáz Vince
A felmérés eredményinek összegzése alapján tehát elmondható, hogy a középiskolások utazási szokásai folyamatosan változnak, és ugyan hajlandóak például busszal járni, az iskolajáratokat is igénybe veszik, de egyre inkább lemondanak a kerékpározásról, mert azt nem tartják biztonságosnak. A felmérés készítői szerint
A levont következtetéseket a marosvásárhelyi városvezetésnek is elküldték.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!