Hosszas idő után továbbra sincs tisztázva és lezárva az erdők magántulajdonba való visszaszolgáltatása Háromszéken. Egymást vádolják az önkormányzatok, az erdészet és a Kovászna megyei vezetőség.
2010. január 22., 10:542010. január 22., 10:54
2010. január 22., 13:382010. január 22., 13:38
Számtalan akadály áll jelenleg is a visszaszolgáltatás normális lebonyolításának útjában – jelentette ki csütörtökön több háromszéki önkormányzati vezető, a Kovászna megyei tanács által szervezett polgármester találkozón, amelynek témája az erdők ügye volt. Az eseményen a polgármestereken kívül részt vettek Tamás Sándor, megyei tanácselnök és György Ervin, Kovászna megye nemrégiben kinevezett prefektusa, illetve Ion Cozmeanu, az állami erdőkért felelős vállalat, a Romsilva igazgatója. Utóbbi a kovásznai körzeti erdészeti hivataltól a napokban került a megyei erdőgazdálkodási hatóság élére.
A nem éppen fényes helyzetet maga a prefektus vezette fel, elmondva: Kovászna megye jelenleg az utolsó országos viszonylatban az erdők visszaszolgáltatása tekintetében. György Ervin elismerte ugyanakkor, hogy ezért a helyzetért nem kizárólag az önkormányzatokat terheli a felelősség, viszont a polgármesteri hivatalok mellett működő földosztó bizottságok azért jócskán okolhatók a tetemes késésekért. A kormány területi képviselője szerint a legelők és termőföldek esetében a helyzet sokkal jobb, és sok esetben érthetetlen, hogy az erdők ügye ennyire rosszul áll. „Mostantól remélhetőleg javítani lehet ezen a helyzeten, ugyanis végre a Romsilva vezetőjét is sikerült meghívni egy ilyen tanácskozásra, és meg is jelent” – tette hozzá a prefektus, kiemelve az erdészettel eddig fennálló rossz viszonyt, amely elsősorban a Romsilva vezetőségének a passzivitása jellemzett.
A prefektusi tálalást követően Cozmeanu is lehangoló képett festett a jelenlegi állapotokról. Az állami erdészet vezetője három problémára világított rá: a már visszaszolgáltatott területeken lévő egykori erdészeti létesítmények, az erdei utak, illetve a még vissza nem szolgáltatott erdők. Mindhárom problémának komoly anyagi vetületei vannak – magyarázta Cozmeanu, ugyanis az általa képviselt vállalat jelentős kiadásokat eszközöl minden évben ezek miatt. Az igazgató részletekkel is szolgált. Ezek szerint az időközben magánkézbe – azaz természetes személyek vagy közbirtokosságok – tulajdonába került erdők területén ugyanis több ingatlanja, illetve ingósága maradt az állami erdészetnek, mint például erdészházak, munkásbarakok, lakókocsik, felszerelések, amelyeket viszont az új tulajdonosok nem hajlandóak átvenni, így azokért továbbra is a Romsilva felel. Emellett, annak ellenére, hogy az erdők magánkézben vannak, a rajtuk átkelő utak karbantartásáról még mindig az állami erdészet kell gondoskodjon. Végül Háromszéken jelenleg 10 ezer hektárnyi erdőt még mindig nem sikerült visszaadni az egykori tulajdonosoknak vagy leszármazottaiknak, és ezek adminisztrálását továbbra is az állami erdészet végzi. Cozmeanu ugyanakkor felkérte az önkormányzati vezetőket, hogy mihamarabb rendezzék a Romsilva felé a tartozásaikat, amelyek megközelítőleg 250 ezer lejt tesznek ki, és az erdők örzésének ellenértékét jelentik. Az igazgató egy bizottság létrehozását javasolta, amelyben helyet kapnának az erdészeti hivatalok, a Romsilva, valamint a visszaszolgáltatási bizottságok tagjai. A testület feladata a helyzet településenkénti felmérése, és megoldások javaslása lenne.
A beszámoló után Tamás Sándor a hangulat oldása végett próbálta a megoldáskeresés felé terelni a beszélgetést, viszont a teremben lévő polgármesterek közül többen panaszáradattal léptek fel. A leggyakrabban hangoztatott probléma a visszaszolgáltatásra vonatkozott. Többen elmondták, hogy képtelenek visszaadni a törvény előírásainak – vagyis az eredeti helyen – megfelelően az erdőket, mivel azok sok esetben már nem léteznek. Az önkormányzati vezetők a megyei döntéshozókat is vádolták, elmondva: a kitermelést ők hagyják jóvá, és az zavartalanul történik, ezért a helyzet egyre kilátástalanabb a visszaszolgáltatás szempontjából. Felmerült ugyanakkor a kimérést végző szakemberek hiánya is, pontosabban az, hogy sok településen képtelenek ezeket megfizetni, így nincs ki végezze a munkát. A polgármesterek az állami erdészet túlkapásaira is felhívták a figyelmet, illetve a megye felelős intézményei közötti félreértésekre és ellentmondásokra. Sokuk annak az érzésüknek adtak hangot, hogy tíz év után sem várható változás, hiszen a felelős szervek jelenleg sem tudják, hogy egyáltalán megoldást szeretnének találni vagy sem.
Háromszéken egyébbként 170 ezer hektár erdős terület van magánkézen, míg a román állam 35 ezer hektárral rendelkezik, a Romsilva gondnoksága alatt.
Különleges bevetésük volt a háromszéki tűzoltóknak augusztus 22-én délelőtt: egy oltszemi lakos riasztotta őket, miután észrevette, hogy egy gólyafióka napok óta nem tud kirepülni a villanyoszlop tetején lévő fészekből.
Augusztus 23-án, szombaton újból megszervezik a lisztőrlés mestereit ünnepelő Molnártalálkozót a felsőcsernátoni Malomkertben. A rendezvényre a molnárcsaládok mellett a nagyközönséget is várják.
Itt-ott nemzeti létünk árnyékai is felsejlettek az augusztus 20-i ünnepség szónokainak beszédeiben, de magyarként akkor is hálásak lehetünk államalapító királyunkért, ezeréves létünkért és az új kenyérért is.
Egy 85 éves sepsiszentgyörgyi nőt keres a rendőrség, aki múlt csütörtökön hagyta el otthonát és azóta nem tért vissza. Megtalálásához a lakosság segítségét kérik.
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a sepsiszentgyörgyi Sportnapokat 2025. szeptember 19. és 21. között. Három napig nagy társaságban, a város főterén, plusz motivációval mozoghatnak a sportkedvelők és mindenki más, életkortól függetlenül.
Egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban és helyi közigazgatásban dolgozók gyűltek össze szerdán délben Sepsiszentgyörgyön a kormányhivatal épülete előtt. A tüntetésen nagyjából száz háromszéki szakszervezetis adott hangot követeléseinek.
Történetének eleje éppúgy homályba vész, mint nagyobb „testvéréé”, a csíksomlyói búcsúé. Az viszont biztosra vehető, hogy a Kézdiszentlélek fölött magasló Perkő-hegyre is évszázadok óta járnak megnyugvást keresni, hitben megerősödni az emberek.
Úgy tűnik, nagy sikere van a Sepsi Metropoliszövezetben idén meghonosított Kiskertész programnak: minden településről bekapcsolódtak óvodások, iskolások, összesen mintegy 1500-an csaptak fel kis kertésznek.
Már csak egyetlen szintje maradt a valamikori tízemeletes épületnek, amely a hetvenes évek óta része volt a sepsiszentgyörgyi városképnek. A Bodok szállodának rövidesen nyoma sem marad.
Káosz és bizonytalanság előzi meg az idei tanévkezdést a kormány megszorító csomagja miatt. A feszültség Háromszéken is nő: a szakszervezetek pár nap múlva tüntetni készülnek, és a tanévkezdésre időzített sztrájkhoz is gyűjtik az aláírásokat.
szóljon hozzá!