Hosszas idő után továbbra sincs tisztázva és lezárva az erdők magántulajdonba való visszaszolgáltatása Háromszéken. Egymást vádolják az önkormányzatok, az erdészet és a Kovászna megyei vezetőség.
2010. január 22., 10:542010. január 22., 10:54
2010. január 22., 13:382010. január 22., 13:38
Számtalan akadály áll jelenleg is a visszaszolgáltatás normális lebonyolításának útjában – jelentette ki csütörtökön több háromszéki önkormányzati vezető, a Kovászna megyei tanács által szervezett polgármester találkozón, amelynek témája az erdők ügye volt. Az eseményen a polgármestereken kívül részt vettek Tamás Sándor, megyei tanácselnök és György Ervin, Kovászna megye nemrégiben kinevezett prefektusa, illetve Ion Cozmeanu, az állami erdőkért felelős vállalat, a Romsilva igazgatója. Utóbbi a kovásznai körzeti erdészeti hivataltól a napokban került a megyei erdőgazdálkodási hatóság élére.
A nem éppen fényes helyzetet maga a prefektus vezette fel, elmondva: Kovászna megye jelenleg az utolsó országos viszonylatban az erdők visszaszolgáltatása tekintetében. György Ervin elismerte ugyanakkor, hogy ezért a helyzetért nem kizárólag az önkormányzatokat terheli a felelősség, viszont a polgármesteri hivatalok mellett működő földosztó bizottságok azért jócskán okolhatók a tetemes késésekért. A kormány területi képviselője szerint a legelők és termőföldek esetében a helyzet sokkal jobb, és sok esetben érthetetlen, hogy az erdők ügye ennyire rosszul áll. „Mostantól remélhetőleg javítani lehet ezen a helyzeten, ugyanis végre a Romsilva vezetőjét is sikerült meghívni egy ilyen tanácskozásra, és meg is jelent” – tette hozzá a prefektus, kiemelve az erdészettel eddig fennálló rossz viszonyt, amely elsősorban a Romsilva vezetőségének a passzivitása jellemzett.
A prefektusi tálalást követően Cozmeanu is lehangoló képett festett a jelenlegi állapotokról. Az állami erdészet vezetője három problémára világított rá: a már visszaszolgáltatott területeken lévő egykori erdészeti létesítmények, az erdei utak, illetve a még vissza nem szolgáltatott erdők. Mindhárom problémának komoly anyagi vetületei vannak – magyarázta Cozmeanu, ugyanis az általa képviselt vállalat jelentős kiadásokat eszközöl minden évben ezek miatt. Az igazgató részletekkel is szolgált. Ezek szerint az időközben magánkézbe – azaz természetes személyek vagy közbirtokosságok – tulajdonába került erdők területén ugyanis több ingatlanja, illetve ingósága maradt az állami erdészetnek, mint például erdészházak, munkásbarakok, lakókocsik, felszerelések, amelyeket viszont az új tulajdonosok nem hajlandóak átvenni, így azokért továbbra is a Romsilva felel. Emellett, annak ellenére, hogy az erdők magánkézben vannak, a rajtuk átkelő utak karbantartásáról még mindig az állami erdészet kell gondoskodjon. Végül Háromszéken jelenleg 10 ezer hektárnyi erdőt még mindig nem sikerült visszaadni az egykori tulajdonosoknak vagy leszármazottaiknak, és ezek adminisztrálását továbbra is az állami erdészet végzi. Cozmeanu ugyanakkor felkérte az önkormányzati vezetőket, hogy mihamarabb rendezzék a Romsilva felé a tartozásaikat, amelyek megközelítőleg 250 ezer lejt tesznek ki, és az erdők örzésének ellenértékét jelentik. Az igazgató egy bizottság létrehozását javasolta, amelyben helyet kapnának az erdészeti hivatalok, a Romsilva, valamint a visszaszolgáltatási bizottságok tagjai. A testület feladata a helyzet településenkénti felmérése, és megoldások javaslása lenne.
A beszámoló után Tamás Sándor a hangulat oldása végett próbálta a megoldáskeresés felé terelni a beszélgetést, viszont a teremben lévő polgármesterek közül többen panaszáradattal léptek fel. A leggyakrabban hangoztatott probléma a visszaszolgáltatásra vonatkozott. Többen elmondták, hogy képtelenek visszaadni a törvény előírásainak – vagyis az eredeti helyen – megfelelően az erdőket, mivel azok sok esetben már nem léteznek. Az önkormányzati vezetők a megyei döntéshozókat is vádolták, elmondva: a kitermelést ők hagyják jóvá, és az zavartalanul történik, ezért a helyzet egyre kilátástalanabb a visszaszolgáltatás szempontjából. Felmerült ugyanakkor a kimérést végző szakemberek hiánya is, pontosabban az, hogy sok településen képtelenek ezeket megfizetni, így nincs ki végezze a munkát. A polgármesterek az állami erdészet túlkapásaira is felhívták a figyelmet, illetve a megye felelős intézményei közötti félreértésekre és ellentmondásokra. Sokuk annak az érzésüknek adtak hangot, hogy tíz év után sem várható változás, hiszen a felelős szervek jelenleg sem tudják, hogy egyáltalán megoldást szeretnének találni vagy sem.
Háromszéken egyébbként 170 ezer hektár erdős terület van magánkézen, míg a román állam 35 ezer hektárral rendelkezik, a Romsilva gondnoksága alatt.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
Henning 65 – Fába vésve címmel retrospektív kiállítás nyílik február 11-én, szerdán este hat órától a kovásznai Kádár László Képtárban, ahol a brassói képzőművész több évtizedes alkotói pályájának meghatározó munkáival találkozhat a közönség.
Őrizetbe vették, majd hatósági felügyelet alá került egy fiatal, miután kiderült, hogy jogosítvány nélkül vezetett egy bejegyzetlen járművet, amivel elhajtott a rendőrök elől Zabolán – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Meglévő munkagépéhez egy úttakarító kefét szerzett be az illyefalvi önkormányzat, amellyel a mezőgazdasági gépek által a közutakra hordott sarat hatékonyan el lehet tüntetni. Csakhogy a sáros út felseprése fizetős szolgáltatás lesz.
Újraindul a Szenior Táncklub, amely a szépkorúak számára kínál lehetőséget a mozgásra és a jó hangulatú közösségi együttlétre Sepsiszentgyörgyön. A február 10-től kezdődő alkalmakra az egész Sepsi Metropoliszövezet területéről várják az érdeklődőket.
Évtizedes kutatómunka gyümölcse ért be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, ahol dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató bemutatta A székely népi kultúra és reprezentációja című kötetét. Művével szülőföldjének is törlesztette régi adósságát.
szóljon hozzá!