Tíz év alatt tíz falunyival csökkent Háromszék lakossága

Ez éppen tizenötször annyi, mint ahány lakosa van jelenleg Kommandónak, tehát kis sarkítással azt is mondhatnánk, hogy

– derül ki a Lőrinczi Ferenc, a Kovászna megyei statisztikai hivatal igazgatója által rendelkezésünkre bocsátott, de egyébként nyilvános adatokból.

Ha azonban csak az utolsó tíz évet nézzük: Romániában 2015-ben 22 286 392 lakost tartottak nyilván lakhely szerint (2,76%-kal többet, mint tavaly), Háromszéken pedig 229 164 lakost (4,15%). Vagyis nálunk a csökkenés mértéke jóval meghaladja az országos átlagot, és ez az, ami igazán aggodalomra adhat okot.

Ráadásul még azt sem mondhatjuk, hogy ez az alacsony születési, illetve magas elhalálozási számnak lenne betudható, hiszen Romániában 2015-ben –2,5 volt az ezer főre vetített természetesen szaporulat, vagyis a születettek és az elhunytak közti különbség (összesen –56 791 lélek), 2024-ben –4,1 (–88 428), a tíz év átlaga pedig –3,29-et tett ki.

Ezzel szemben Kovászna megyében 2015-ben 1,1 ezrelék (–243), tíz évvel később 3,3 ezrelék (–737), az átlag pedig –2,38 ezrelék. Háromszék népességének az országos átlaghoz képest nagyobb arányú fogyása tehát más okokra vezethető vissza, és félő, hogy

No nem a véglegesen elvándoroltakra gondolunk, hiszen 2024-ben 51 062 személy emigrált hivatalosan az országból, azaz 10 ezer emberből 23, Kovászna megyéből pedig 132, azaz 10 ezerből csak 6.

2024 első hat hónapjában 758 gyerek jött világra Kovászna megyében, a legtöbb – 161 – januárban, a 2025-ös esztendő ugyanezen időszakában 832 (a legtöbb – 175 – ugyancsak januárban).

Mint ahogy az is régi igazság, hogy a telet jobban megsínyli az emberi szervezet. 2024 első félévében összesen 1243-an hunytak el, ami mínusz 485 lelket jelent – a legtöbben (230) januárban, a legkevesebben (175) áprilisban. 2025 első felében 1257-et tett ki az elhunytak száma (ami mínusz 425 lelket jelent) – a legtöbben (252) februárban, a legkevesebben (177) májusban szenderültek jobblétre.

Azonban nem minden új pár vágott bele új lakásban a családalapításba: 2024 első felében 116 építkezési engedélyt bocsátottak ki, és 76 lakóház felhúzását nyilvánították befejezettnek, 2025-ben 145-öt, illetve 77-et. Ugyanakkor a tavalyelőtti év azonos időszakában 102 válást mondtak ki (januárban 3-at, márciusban és júniusban 34-34-et), tavaly 88-at (januárban 4-et, márciusban 34-et).

A mező- és erdőgazdálkodásban majdnem ezer lejjel csökkent az átlagfizetés egy év alatt (6284 lejről 5245 lejre), az iparban és szolgáltatásban 6115 lejről nőtt 6671 lejre. Az országos bruttó átlagbér akkor 9078 lejt tett ki.

Az alkalmazottak száma 2024 szeptemberében 53 441 főre rúgott, 2025-ben 53 562 főre. A legtöbben (29 870-en, illetve 30 720-an) szolgáltatatásban dolgoztak, iparban és építkezésben 21 427-en, illetve 20 671-en, mező- és erdőgazdálkodásban 2144-en, illetve 2171-en.

Bár számszerűleg jóval több férfi munkanélkülit jegyeztek (pl. tavaly júniusban 2172-t, szemben a 1617 nővel), a dolgozni képes férfiak körében a munkanélküliségi ráta 2024 első felében átlag 4%-os volt, nőknél 4,2%-os. 2025 szeptemberére aztán majdnem kiegyenlítődött az arány, abban a hónapban férfiaknál 6,4, a nőknél 6,5, a két nemnél összeségében 6,4%-ot regisztráltak.

Mivel romániai viszonylatban ez a szám akkor 3,2 százalékot tett ki, megállapíthatjuk, hogy ezen a téren sem állunk jobban az országos átlaghoz képest.