
Fotó: Haáz Vince
Az alapoktól a tetőszerkezetig szeretné rendbe tenni az egykori Bissingen-Lázár vadászházat marosvásárhelyi polgármesteri hivatal lakásgazdálkodási vállalata (Locativ Rt.). A város Meggyesfalva részében álló, 1708-ban épült, kastélyként emlegetett földszintes épület igen megviselt állapotban van.
2022. szeptember 04., 12:162022. szeptember 04., 12:16
Az épületet – az egykori meggyesfalvi, 1921–1922-ben leégett Lázár-kastély vadászházát – 2014. szeptember 20-án a Maros Megyei Törvényszék az egykori tulajdonosnak ítélte, azonban senki nem jelentkezett, hogy átvegye az ingatlant.
Szociális lakások működnek az egykori Bissingen-Lázár vadászházban,
– válaszolta a Székelyhon kérdésére Birtalan István, a Locativ Rt. igazgatója, hozzátéve, hogy a telek és az ingatlan tulajdonjogi viszonya tisztázatlan.
– mondta. Korábban írtunk arról, hogy a „kastély” lakói, – egyesek legálisan, mások önkényesen foglaltak benne egy-két szobát – önerőből próbálják megőrizni az épület állagát, hogy ne hulljon rájuk a vakolat, ne omoljanak le a falak, és egyáltalán élni tudjanak benne. Birtalan szerint
A lakók viszont a polgármesteri hivataltól várják el a folyamatos karbantartást. A lakásgazdálkodási vállalat tervei között szerepel az egykori vadászház teljes felújítása, ahogy Birtalan István érdeklődésünkre elmondta, jövőben tervezik ennek a folyamatnak az elindítását.
Meggyesfalu, vagy Meggyesfalva birtoklói gyakran cseréltek gazdát – olvasható Keresztes Gyula Maros megyei kastélyok és udvarházak című, 1995-ben megjelent kötetében. A kastély utolsó tulajdonosa özvegy gróf Bissingen Ottóné volt. A húsz hektárnyi kiterjedésű parkban, a halastó közelében álló kastély egyik épülete, a nagyobbik 1921. október végén égett le, a másik, a kisebb rész 1922 februárjában.
A kastélynak nevezett egykori vadászház 1708-ban épült. Az államosítás után szappangyár, valamint irodák és lakások is helyet kaptak benne. Karbantartásáról kevésbé gondoskodtak.
Az egyik bérlő szerint azért nem dőlt még össze, mert a lakók, amennyire tőlük telik, gondját viselik.
A ház homlokzatán a Bissingen és a Lázár család címerei is láthatóak még.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
1 hozzászólás