
Kétszázharminc vadkárt jegyeztek fel idén Hargita megyében, többségük az állatállományt érintette. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„Ledolgozták” a lemaradást a vadkárok számában a medvék az utóbbi időben, így mostanra majdnem elérte a múlt év azonos időszakában mért szintet az ilyen esetek száma Hargita megyében, noha korábban csökkenő tendencia volt tapasztalható. Terméskárokat még nem okoztak a vadak, többnyire a legelőkre kihajtott állatállományban tettek kárt.
2022. augusztus 03., 12:362022. augusztus 03., 12:36
2022. augusztus 03., 13:192022. augusztus 03., 13:19
Nőtt az utóbbi időben a vadak, elsősorban a medvék által okozott károk száma Hargita megyében.
– tudtuk meg az intézmény vezetőjétől érdeklődve.
„Most már majdnem egyforma a tavalyi és az idei szám. Kevesebb volt eddig, de kicsit ráhúztak mostanában a medvék.
– fogalmazott Domokos László József, megjegyezve, hogy ez meglehetősen soknak számít.
A medvék jórészt a legelőkön ragadtak el teheneket, borjakat és juhokat a legelésző csordákból, nyájakból – néhány esetben farkasok voltak a károk okozói –, terméskár mindeddig alig volt a megyében.
– mondta Domokos László József.
A mezőgazdaságban még nem volt, és más évekhez képest bizonyos termények esetében nem is nagyon lesz, amiben kárt tegyenek a medvék – tudtuk meg Bölöni Ferenctől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság udvarhelyszéki képviselőjétől.
A gyümölcsösökbe tavaly ilyenkor már minden második nap mentünk felmérni a károkat, de idén nem volt cseresznye- és meggytermés, az alma érése pedig még odébb van” – magyarázta a szakember. Szilvatermés csak ott lesz, ahol öntözték a fákat, máshol a szárazság miatt lehullottak a gyümölcsök, a károk másik része pedig idén nem a medvék, hanem a szilvadarazsak számlájára írható:
– tudtuk meg Bölöni Ferenctől.
A kukoricaföldek esetében mindeddig legfeljebb a szárazság pusztításától kellett tartani, de a növények még zöldek voltak és a hétvégi esőzések elejét vették az aszálykárok kialakulásának, akárcsak a burgonya esetében.
– tájékoztatott a megyei helyzetről Zsigmond Sándor, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa.
A problémás medvékkel kapcsolatos kérdésünkre Domokos László József elmondta, hogy a prevenciós kvótából mindeddig 28 példány kilövésére kaptak engedélyt a megyében működő vadásztársaságok, ezek közül
A veszélyes példányok ártalmatlanítására a törvények most már nagyobb mozgásteret adnak a polgármesteri hivataloknak is, egyelőre azonban nem túl gyakoriak az ilyen jellegű intézkedések, gyakran azért, mert egyes önkormányzatoknál nincsenek teljesen tisztában a vonatkozó jogszabály előírásaival – közölte a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!