Nem bírta a hálózat?

Napi 15 köbméter részlegesen megtisztított csurgalékvizet engedhet az RDE Harghita Kft. az udvarhelyi szennyvízhálózati rendszerbe – tudtuk meg Koszta Attilától. Mivel a környéken lezúduló esővíz a Termés utcai kanalizálási hálózatba folyik, előfordul, hogy a csövek nem tudják elvezetni a megnövekedett vízmennyiséget. Ilyenkor

Több megyéből érkezik szemét

Minden szemétszállító vállalatnak az a célja, hogy minél közelebbi lerakóba szállítsa a hulladékot, hiszen a távolsággal költségei is megnőnek, ami a lakosok által fizetett díj megemelését vonja maga után – magyarázta Koszta. Ez például Marosvásárhely esetében azt jelentette, hogy tíz lejnél is többe került a havi szemétdíj, míg Udvarhelyen hét lej körül maradt. Az igazgató rámutatott,

Szelektív gyűjtés kell

Egyebek mellett külön tározókat kellene biztosítani a lakosoknak ahhoz, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot, így elkerülhető lenne a szemétdíj emelkedése – jelentette ki Koszta. Súlyra például a zöld hulladék aránya a legnagyobb a telepre beérkező vegyes szemétben. Ha ezt tudná értékesíteni a vállalat, akkor tárolni sem kéne, így lényeges haszonnal számolhatnának. Ez természetesen a szemétdíjra is pozitívan vetül ki.

Csak Udvarhely marad

A 2007-ben épített Cekend-tetői szemétlerakó egyike volt az első két EU-konform telepnek, amelyet Romániában hoztak létre – mesélte lapunknak Koszta Attila, az RDE Harghita szemételszállító vállalat igazgatója. Az európai uniós törvények akkor arra kötelezték a román államot, hogy minden régi szeméttelepet zárjanak be 2009-ig, és az új normák szerint építsenek újakat. A Cekend-tetői lerakót létrehozó osztrák vállalat úgy gondolta, hogy ezek után minden környékbeli településről hozzájuk viszik a hulladékot, ám ez mégsem így történt. Néhány szeméttelepet ugyanis csak az említett határidő lejárta után több évvel szüntettek meg, addig sokan azokba szállíttatták a hulladékot, mivel jóval költséghatékonyabb volt. Ez lényeges veszteségeket okozott a most már magyar állami tulajdonban lévő RDE Harghita Kft.-nek. A cég akkor működhetett volna gazdaságosan, ha évi 50 ezer tonna szemét érkezik be, ehhez képest csak 18 ezer tonna jött.

Később javult a vállalat helyzete, hiszen több település önkormányzatával is szerződést kötöttek, most azonban úgy tűnik, hogy az EU-s pályázatból megépített gyergyóremetei szemétlerakó megnyitásával ismét klienseket veszítenek, és csak az udvarhelyi szemetet tudják majd tárolni. Ez évi 10 ezer tonna hulladékot jelent. Ennyi szeméttel nagyjából húsz év kell egy cella (szeméthalom) megtöltéséhez, amelyből eddig kettőt létesítettek az engedélyezett négyből – mondta Koszta megnyugtatásul azoknak, akik attól tartanak, hogy megtelik a lerakó. Egyébként egy új cella megnyitásakor a régebbit földdel takarják be. A telep alatt legalább nyolcméteres agyagréteg van mindenhol – tette hozzá.

A Cekend-tetői területet 49 évre adta bérbe az udvarhelyi önkormányzat a szolgáltatónak, így a vállalat minden árbevételének egy százalékát a városvezetés számlájára kell utalják. Ez tavaly több mint 100 ezer lejes bevételt jelentett az önkormányzatnak.