Ezen az úton folyt be az esővízzel keveredett szennylé. Elvezető csöveket helyeznének a föld alá
Fotó: Barabás Ákos
A csurgalékvíz kifolyásáról, annak tárolásáról és kezeléséről, valamint a Cekend-tetői szeméttelepen lévő körülményekről a helyszínen tájékoztatta lapunkat az RDE Harghita Kft. vezetősége. Álláspontjuk szerint a nagyobb esőzések és az egyik tárolóaknában lévő pumpák meghibásodása miatt folyhatott a szennylé a lerakó körüli árkokba. Jelenleg egy e célból kiásott gödörben fogják fel a szennyező folyadékot, hosszú távon csövekkel oldanák meg az elvezetését.
2017. július 14., 15:392017. július 14., 15:39
A nagyobb viharok idején az esővízzel keveredve folyt bele a környező árkokba a Cekend-tetői szemétlerakóból származó csurgalékvíz – kezdett a korábbi problémák felelevenítésébe Koszta Attila, az RDE Harghita Kft. igazgatója. Mint mondta, ezután büntetést kaptak a Hargita Megyei Környezetőrségtől, amelynek munkatársai „procedurálisan” a telep működési engedélyének felfüggesztését javasolták, amíg megoldás születik a problémákra. A környezetvédelmi ügynökség szakemberei hatvan napot adtak a vállalatnak egy terv kidolgozására, amely orvosolja a mostani krízishelyzetet. Ha ez lejár, és a szemételszállító cég elképzeléseit elfogadják, vélhetően újabb határidő következik, ameddig a kivitelezést kell megoldani – vázolta a helyzetet az igazgató, hozzátéve, hogy működési engedélyük ez idő alatt sincs felfüggesztve.
„Pillanatnyi” megoldásként egy nagy gödröt ásott a vállalat egy agyagos részen, ahol felfogják az esővel keveredett csurgalékvizet. Hosszú távon azt tervezik, hogy a hulladékhalomhoz vezető út alatt csöveket fektetnek le, amelyekkel a már meglévő aknákba – ezeket eleve a szemétből kifolyó csurgalék felfogása miatt létesítették – vezetik el a szennylevet. Innen egy nagyobb medencébe kerül a csurgalékvíz, ahol
Koszta arra is kitért, hogy az aknákban két pumpa működik, ám a szennylé árokba folyásakor az egyik tárolóban mindkettő elromlott. Azóta modernizálták a rendszert, és szöveges üzenetet kapnak munkatársaik, ha meghibásodás van.
Tisztáknak tűntek a kutakból vett talajvízminták
Fotó: Barabás Ákos
Napi 15 köbméter részlegesen megtisztított csurgalékvizet engedhet az RDE Harghita Kft. az udvarhelyi szennyvízhálózati rendszerbe – tudtuk meg Koszta Attilától. Mivel a környéken lezúduló esővíz a Termés utcai kanalizálási hálózatba folyik, előfordul, hogy a csövek nem tudják elvezetni a megnövekedett vízmennyiséget. Ilyenkor
Éppen ezért egyeztettek az Aqua Nova Hargita Kft.-vel, hogy másfelé vezessék el az esővizet – fogalmazott az igazgató.
Két medence is van, ahol a csurgalékvíz előtisztítását végzik
Fotó: Barabás Ákos
Minden szemétszállító vállalatnak az a célja, hogy minél közelebbi lerakóba szállítsa a hulladékot, hiszen a távolsággal költségei is megnőnek, ami a lakosok által fizetett díj megemelését vonja maga után – magyarázta Koszta. Ez például Marosvásárhely esetében azt jelentette, hogy tíz lejnél is többe került a havi szemétdíj, míg Udvarhelyen hét lej körül maradt. Az igazgató rámutatott,
Ezenkívül jóval távolabbról, Fehér megyéből is hoznak hulladékot. A zónákban lévő települések vezetősége azért választotta ezt a megoldást, mert nem volt más lehetőségük a hulladék tárolására.
Fotó: Barabás Ákos
Egyebek mellett külön tározókat kellene biztosítani a lakosoknak ahhoz, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot, így elkerülhető lenne a szemétdíj emelkedése – jelentette ki Koszta. Súlyra például a zöld hulladék aránya a legnagyobb a telepre beérkező vegyes szemétben. Ha ezt tudná értékesíteni a vállalat, akkor tárolni sem kéne, így lényeges haszonnal számolhatnának. Ez természetesen a szemétdíjra is pozitívan vetül ki.
Jelenleg a PET-palackok, valamit az üveg- és papírhulladékok egy részét tárolják külön, amit eleve szétválogatva gyűjtenek be.
Fotó: Barabás Ákos
A 2007-ben épített Cekend-tetői szemétlerakó egyike volt az első két EU-konform telepnek, amelyet Romániában hoztak létre – mesélte lapunknak Koszta Attila, az RDE Harghita szemételszállító vállalat igazgatója. Az európai uniós törvények akkor arra kötelezték a román államot, hogy minden régi szeméttelepet zárjanak be 2009-ig, és az új normák szerint építsenek újakat. A Cekend-tetői lerakót létrehozó osztrák vállalat úgy gondolta, hogy ezek után minden környékbeli településről hozzájuk viszik a hulladékot, ám ez mégsem így történt. Néhány szeméttelepet ugyanis csak az említett határidő lejárta után több évvel szüntettek meg, addig sokan azokba szállíttatták a hulladékot, mivel jóval költséghatékonyabb volt. Ez lényeges veszteségeket okozott a most már magyar állami tulajdonban lévő RDE Harghita Kft.-nek. A cég akkor működhetett volna gazdaságosan, ha évi 50 ezer tonna szemét érkezik be, ehhez képest csak 18 ezer tonna jött.
Fotó: Barabás Ákos
Később javult a vállalat helyzete, hiszen több település önkormányzatával is szerződést kötöttek, most azonban úgy tűnik, hogy az EU-s pályázatból megépített gyergyóremetei szemétlerakó megnyitásával ismét klienseket veszítenek, és csak az udvarhelyi szemetet tudják majd tárolni. Ez évi 10 ezer tonna hulladékot jelent. Ennyi szeméttel nagyjából húsz év kell egy cella (szeméthalom) megtöltéséhez, amelyből eddig kettőt létesítettek az engedélyezett négyből – mondta Koszta megnyugtatásul azoknak, akik attól tartanak, hogy megtelik a lerakó. Egyébként egy új cella megnyitásakor a régebbit földdel takarják be. A telep alatt legalább nyolcméteres agyagréteg van mindenhol – tette hozzá.
A Cekend-tetői területet 49 évre adta bérbe az udvarhelyi önkormányzat a szolgáltatónak, így a vállalat minden árbevételének egy százalékát a városvezetés számlájára kell utalják. Ez tavaly több mint 100 ezer lejes bevételt jelentett az önkormányzatnak.
Fotó: Barabás Ákos
Ellenőrzik a talajvizeket
Az esőzések után rendszerint felgyűl és megáll a víz szeméthalmok közelében, ám stábunk azt tapasztalta, hogy ezekbe nem folyik bele a csurgalékvíz, így a körülményekhez képest tisztának mondhatók. Hasonló a helyzet a nekünk bemutatott talajvízmintákkal is – amelyeket a szemétszállító vállalat rendszeresen ellenőriztet –, ezek nem voltak büdösek, és laikusként szennyeződést sem láttunk benne. Maga a szeméttelep rossz szagot árasztott, de a szakemberek szerint ez nem mindig van így, időjárásfüggő, hogy mennyire bűzlik a cekendi szeméttározó.
Jelentős lehűlés várható csütörtökig Románia nagy részében az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteki előrejelzése szerint.
Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.
Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód „jó gyakorlatának modellje” – jelentette ki az elnökválasztás második fordulóba jutott két jelölt csütörtök esti tévévitáján Nicușor Dan.
Egyre gyakoribbak a forgalmi dugók Székelyudvarhelyen, amelyek az elmúlt napokban tovább fokozódtak. A kora reggeli és délutáni órákban rendre csúcsosodó forgalmi nehézségeket több, párhuzamosan zajló infrastrukturális fejlesztés okozza.
A Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet számára május az ápolók hónapja, amikor kiemelt figyelem irányul azokra, akik nap mint nap mások testi-lelki jólétéért dolgoznak. Ennek keretében rendezték meg az Ápolók konferenciáját.
Az elnökválasztás második fordulójába került két jelölt, George Simion (AUR) és Nicușor Dan (independent) csütörtök este először vitáznak a tévékamerák előtt.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog szolgálni.
Fogy a levegő a bűncselekmények elkövetői körül: a modern technológiákkal a rendőrség egyre könnyebben azonosítja őket. A Hargita megyei rendőrségen bemutattak pár kriminalisztikai módszert, amellyel például a lemosott vért is fel tudják fedni.
Jégesőbe forduló vihar vonult végig és okozott károkat Udvarhelyszék több településén, köztük Székelyudvarhelyen és Szentegyházán is. A mintegy tíz percen keresztül hulló jég megállt az utcákon, a fákban, termésben is kárt tett.
szóljon hozzá!