
Fotó: Antal Erika
A marosvásárhelyi szecessziós építészeti örökséggel ismerkedtek a hétvégén azok, akik részt vettek a Szecesszió Világnapja alkalmából szervezett városnéző sétákon.
2018. június 11., 17:192018. június 11., 17:19
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és Maros Megyei Múzeum magyar, illetve román nyelvű sétákra hívta a lakosságot, ahol a Kultúrpalotát, a Városházát, a volt Református Kollégiumot, illetve a városközpont néhány jelentősebb épületét ismertették.
Marosvásárhelyen szombat délelőtt Oniga Erika művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa várta az érdeklődőket a főtéri virágóránál, ahol arról a stílusról beszélt, amely a 19. század legvégén, a 20. század legelején hódított teret Európában. Az irányzat Európában különféle elnevezésekkel jelent meg, amit itt szecessziónak neveztek, a román vidékeken azonban, ahol nem volt jellemző, „arta 1900” néven emlegették, az utóbbi időben áttértek az art nouveau megnevezésre.
Lechner Ödön, a magyar szecesszió meghonosítója, a magyar formanyelv kialakításáért egészen Ázsiáig utazott a magyarok gyökereit kutatva. Első munkája a budapesti Iparművészeti Múzeum, amit a Földtani Intézet, majd a Postatakarék pénztár, illetve sok más jeles épület követett. Hozzá hasonlóan mások is gyűjtőmunkát végeztek, a népművészetből merítettek, hogy saját formanyelvüket kialakítsák. Kalotaszegre járt Körösfői Krisch Aladár, aki előnevét is onnan vette, akárcsak Toroczkai Wigand Ede, akinek művésznevét ugyancsak az a vidék ihlette.
Marosvásárhelyre a tervezők Budapestről érkeztek, a kivitelezők és mesteremberek helyiek voltak. 1902 és 1913 között Bernády György polgármesternek köszönhető a vidéki kisváros kiépítése, aki a kor legtehetségesebb tervezőivel kötött szerződést hozta őket a városba, hogy azok összefogva a különböző művészekkel, és mesterekkel a legszebb épületeket hozzák létre. Róth Miksát, a korszak legjelentősebb iparművészét is sikerült megnyernie, ahogy Zsolnay Vilmost is, a pécsi kötődésű keramikust, akinek időtálló kerámiái még ma, több mint száz év elteltével is megvannak.
– ismertette Oniga Erika, aki az egykori Feigenbaum-, valamint a Vámos-házzal kezdte a tematikus sétát. Ahhoz, hogy a budapesti tervezők által megálmodott épületeket megvalósíthassák, Marosvásárhelyen állami fa- és fémipari szakiskolát alapítottak, ahonnan szakképzett mesteremberek kerültek ki.
Fotó: Antal Erika
Az egykori agrár-takarékpénztár díszítésére magyaros elemeket használtak, a kopjafához hasonló faragások, különféle virágmotívumok láthatók ma is, de az egykori, székelykapuhoz hasonló díszeket mára eltávolították a bejáratról.
A volt Református Kollégium főépületét 1909-ben építették, bár a tervezési folyamat jóval hamarabb elkezdődött – ismertette a jelenlegi Bolyai Farkas Gimnázium szecessziós épületét a művészettörténész, aki elmondta, a város elöljárósága eredetileg marosvásárhelyi mérnökökkel akarta megterveztetni, de aztán a Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor budapesti irodájához fordult. Végül Baumgartent bízták meg a feladattal, aki 1906-ban Marosvásárhelyre utazott, tanulmányozta a helyszínt, majd Budapestről küldte a terveit. A Tornacsarnokot Nagy Győző, marosvásárhelyi mérnök tervei alapján építették.
Radó Sándor Mohácson született 1880-ban, Budapesten hunyt el 1960-ban, ám virágkorát, negyven esztendőt Marosvásárhelyen töltött – tudta meg az 50-60 fős társaság a Köteles Sámuel utcában a Radó-villa előtt. Az építész az egyetem elvégzése után rögtön a városba érkezett, ahol 1904 és 1944 között tevékenykedett, előbb mint városi építész, majd, az impériumváltás után mint tisztviselő. Az Erzsébet-ligeti teniszpavilon, a Somostetőn a sportlövölde, az Albina-bank, a Nyugdíj-palota, a Polgári Felső Leányiskola (a mai Papiu Főgimnázium), a Polgári Felső Fiúiskola (a mai Petru Maior Egyetem), a Közigazgatási Tanfolyam (a mai szakszervezetek háza) épülete, illetve több ipari létesítmény – gázgyár, villanytelep, vízüzem, csatornaház a Maros partján – kötődik a nevéhez. Anyagi gyarapodásának köszönhetően 1912-ben saját bérházat építtetett, az úgynevezett Radó-villát. Ellenben ő nem lakott benne, a közelben egy másik, szintén szecessziós stílusban épült házban élt az 1920-as évektől – mondta Oniga Erika, hozzátéve, hogy arról nincs tudomása, hogy addig hol lakott.
A Radó-villa egyik emeletét, marosvásárhelyi tartózkodása idejére Toroczkai Wigand Ede bérelte és alakította át saját ízlése szerint. A Köteles Sámuel utca végében álló sarokház – bár magán hordozza a szecesszió jegyeit, és egykori pompájának emlékét – ma már elég elhanyagolt állapotban található, nyílászárói például más-más keretet kaptak, vagy az erkélye is hozzá nem illő műanyag tetőt. Radó Sándor egykori lakóháza a közelben, a mai Művész (volt Mikszáth Kálmán) utcában ma már csak építészeti formájában emlékeztet arra, hogy valamikor szecessziós stílusban épült.
A belváros legreprezentatívabb szecessziós épületei a a Kultúrpalota és a Régi Városháza, de mellettük a Nyugdíjpalota, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara is említésre méltó, hiszen annak a tervnek a részét képezték, amely szerint a négyszög alakú teret szerették volna beépíteni Bernády polgármestersége idején és amelynek a kivitelezését megakadályozta az első világháború, valamint az 1920-as impériumváltás. Komor Marcell és Jakab Dezső nyerte el a Kultúrpalota tervének elkészítését, akik arra törekedtek, hogy az ország egyedülálló szecessziós épületét hozzák létre Marosvásárhelyen.
A megvalósulatlanul maradt tervek között szerepelt még egy városi múzeum, amelyet 1916-ra szerettek volna felépíteni, mintegy bezárva a teret, és amelyet Bethlen Gáborról neveztek volna el, annak emlékére, hogy 1616-ban adományozott szabad királyi jogot a városnak a fejedelem. A Városházát Lukács Katalin mutatta be, a Kultúrpalotában pedig Oniga Erika vezette a túrát. A román nyelvű érdeklődőket Kálmán Attila és Sanda Vițelar vezette a szecessziós körúton.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!