Kevésbé törekednek arra, hogy sokan legyenek a kórusban, inkább az a cél, hogy ha kevesen is, de jól énekeljenek. Ettől eltekintve minden érdeklődőt szívesen látnak a karban, sőt ősztől pár jó hangú diákot is bevonnának a csapatukba. Hiányosságnak érzik ugyanakkor, hogy a településen nincs olyan személy, aki zongorán, orgonán kísérni tudná a kóristákat ‒ részletezte.

Fejlődni akarnak

‒ emelte ki az énekkar erősségét Bálint István karvezető. Mint megtudtuk, a megújult csapat egyre több szerepet vállal a helyi ünnepekből, hiszen

Ugyanakkor idén énekeltek a bérmálási szertartáson, és persze rendszeres résztvevői a felcsíki kórustalálkozónak is. Éneklésükkel kapcsolatban az utóbbi években nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak mind a helyiektől, mind más kórusvezetőktől, kórustagoktól ‒ emelte ki Juhász Levente. Fellépéseikkor népviseletbe, ünneplőbe öltöznek.

Támogatás több forrásból

Jelentős támogatás számukra a helyi közbirtokosság és a plébánia. Előbbi felvállalta a tanári díj kifizetését, de amellett is gyakran támogatja az énekkart ‒ legutóbb mappákat vásároltak a tagoknak ‒, a plébánia pedig az évente szervezett kirándulások finanszírozásához járul hozzá.

Juhász Levente hozzátette, a kirándulások, a támogatások is egyfajta köszönetet jelentenek a kórustagok számára az egész évben kifejtett önkéntes munkájukért.

Nem teher, hanem kihívás

Mint arra Juhász Levente és Dobos Imre kórustagok rámutattak, minden, amire szükségük van a teljesítéshez, adott számukra. Nem jelent nehézséget a szolgálat, nem fáradtak bele a gyakorlásba, sokkal inkább kihívást jelent számukra a karban való éneklés, mivel a karvezető minden alkalommal valami újjal készül számukra. Bíznak benne, hogy továbbra is ebben a felállásban dolgozhatnak, énekelhetnek, mert meglátásuk szerint ez ilyen formában működőképes. Bálint István megjegyezte, mivel a tagok teljes odaadással énekelnek, így könnyen megy a közös munka.

Botlás után is felálltak

Meghatározó élményükként azt említették, amikor majdnem felbomlott a kórus 2013-ban, de az akkori tagokból 27-en kitartottak. Akkor nem adták fel, és így

Az akkori botlásból (egy rosszul sikerült fellépésről van szó) felálltak, és a kudarcként megélt szereplés után nem adták fel, hanem igyekeztek azon túllépni. A mostani tagok pedig mind lelkükön viselik a kórus sorsát, arra törekednek, hogy mind jobbak és jobbak legyenek.